Ahogyan melegszik az idő, úgy telik meg ismét élettel a népszerű turisztikai célpont, Szilvásvárad. Húsvét alkalmával a hosszú hétvégén is nagy volt a településen a sürgés-forgás, hiszen négy napon át tartó kutyakiállítás várta az odalátogatókat. Az ebbemutató is sok vendéget vonzott, viszont a következő héten már díjlovas verseny miatt érkeznek a turistákat a Szalajka-völgy bejáratánál álló lovas stadionba. A lovassportok szerelmesei azonban egészen novemberig számíthatnak a településen versenyekre, heti-kétheti rendszerességgel. Az ilyen sűrű szilvásváradi rendezvénynaptár szokatlan lehet azoknak, akik nyomon követik a magyar lovas sportéletet, hiszen az elmúlt évtizedben nem kényeztette el őket a helyi Ménesgazdaság túl sűrűn rendezvényekkel. Az elmúlt egy-két évben azonban valami megváltozott.
„Sajnos majdnem tíz évig alig voltak rendezvények a lovas stadionban, mivel jelentős felújításra szorult a korábbi füves pálya, ami évi 2-3 eseményt tett lehetővé. Mostanra azonban speciális, textillel kevert homokos pályát építettünk ki, ami alá dréncsöveket fektettünk, amely rendszer elvezeti a felesleges vizet. Ez a talaj már négy évszakos, így akár hetente-kéthetente tarthatunk rendezvényeket. A lovak nagyon drágák, ezért a lábaik egészsége miatt sem mindegy, hogy milyen talajon versenyeznek” – nyilatkozta a Napi.hu-nak Cseri Dávid állattenyésztő mérnök, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője.
Kapcsolódó
A Ménesgazdaságot - mai nevén Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad - 1953-ban alapították Szilvásváradi Állami Gazdaság néven, az első lovak azonban idén 70 esztendeje, 1952-ben érkeztek a Bükk-fennsíkon fekvő Csipkéskútra. Elsődleges feladatuk a magyarországi lipicai törzstenyészet fenntartása. Emellett szolgáltatásaik közé tartoznak például lovasbemutatók, lovastúrák, fogathajtások szervezése, valamint lovakat is értékesítenek a versenyek megrendezése mellett.
Hamarosan kijöhet a matek is, de ha nem, az sem feltétlenül baj
„A Ménesgazdaság elsődleges és legfontosabb feladata a genetikai értékeink megőrzése, mely nem minden esetben „felel meg” a piac követelményeinek. Mondhatjuk, van egy anyagiakban nem mérhető, szellemi hozadéka a ménesnek, mely a tradicionális lótenyésztésen és klasszikus kiképzésen át a fiatal generációk oktatási műhelyének biztosításán keresztül a nemzetközi kapcsolatok felkarolását is végzi. Emellett mindent megteszünk azért, hogy elődeink örökségét ápolva a lipicai fajta megtalálja helyét a 21. század lovas életében is” – fogalmazott a Ménesgazdaság vezetője.
Az intézmény fentartója az Agrárminisztérium, azonban a Ménesgazdaság önállóan is gazdálkodik. A szükséges fejlesztéseket követően, 2018 után ismét meg kellett tölteniük a stadiont rendezvényekkel, a koronavírus-járvány azonban jelentősen hátráltatta a munkájukat. Cseri Dávid 2020 elején vette át az intézmény irányítását, így büszke rá, hogy azóta a kiállításaik bevétele a pandémia ellenére is 50 százalékkal nőtt 2019-hez képest, valamint 66 százalékkal emelkedtek a szolgáltatásaikból származó hasznuk is ugyanebben az időszakban.
„A lipicai presztízsének visszaállítására tett törekvéseinket igazolja, hogy az elmúlt két évben az eladott lovak átlagára megduplázódott. Úgy gondolom, hogy e tekintetben is meg kell említenem egy közvetett pozitív hatást, mely környezetünkre értendő. Az a több ezer látogató és versenyző mely rendezvényeinknek és kiállításainknak köszönhetően érkezik Szilvásváradra természetesen a község éttermeire, szállodáira is hatással van” – mondta Cseri Dávid a Ménesgazdaság járulékos pozitív gazdasági hatásairól.
A szakember portálunknak beszélt arról is, hogy éves szinten nagyjából egymillió látogatót fogad Szilvásvárad, az egyre nagyobb számú rendezvényeik miatt ez a mennyiség azonban tovább nőhet. Egyébként az infrastruktúrával sem állnak rosszul: a lovas stadion 6300 nézőt tud egyszerre fogadni, közülük 2000 főt fedett nézőhelyen. Leginkább néhány új parkolóhelyre lenne még szükségük.
Ez a világ egyik legnagyobb lipicai ménese
A lipicai a világ egyik legrégebbi kultúrló fajtája, melyet 1580 óta tenyésztenek. Szilvásváradra 1952-ben került az állomány 1809-ben hazánkba telepített része. Napjainkban az állatállomány létszáma 300 egyed, köztük 65 törzskanca és 15 fedezőmén látja el a tenyésztési feladatokat. Ezzel az egyedszámmal a világ második legnagyobb lipicai ménesének számít a hevesi.
„Évente 35-40 csikó születik, akik 6 hónapos korukig anyjuk mellett nevelkednek. Ezt követően a méncsikók a Bükk-fennsíkon található Csipkéskútra, a kancák a Szánai csikónevelő telepre kerülnek. Itt egészen 3 éves korukig nevelkednek, majd visszatérnek a szilvásváradi telephelyre. 3 évesen évjárati szemlén vesz részt minden egyed. Itt a tenyésztői bizottság és a vezetőség dönt a lovak sorsáról: tenyészállatjelöltté válhat és sportkipróbálásban vehet részt, vagy értékesítésre kerül” – nyilatkozta a Ménesgazdaság vezetője.
Cseri Dávid szerint a ménes genetikai értékei mellett a speciális felnevelési forma teszi szinte egyedülállóvá az állományt, ezért kerülhetett ki tőlük több világhírű egyed.
„A tradicionális őszi árverésen az évjárati csikók és képzett lovak is értékesítésre kerülnek. Évről évre egyre nagyobb az érdeklődés, számos visszatérő külföldi vásárlónk van. A pandémiás időszakban kezdetét vette az online árverés, amely 2021-ben már második alkalommal zárult nagy sikerrel, a világon a fajta tekintetében elsőként” – tájékoztatott a szakember.
A Ménesgazdaság honlapján a napokban is több lovat kínálnak. Többségükben szürkék, javarészt kancák, de akad köztük mén is, valamint az idén lesznek négy évesek. A drágábbakat 1,5 millió forint plusz áfáért kínálják, de lehet kapni 900 ezer forint plusz áfáért is.
Megtudtuk azt is, hogy 2019-ben egy három éves lipicai csikó 5-600 ezer forintba került áfa nélkül. 2020-ban már 1,350 millió körül volt az árszintje szintén a forgalmi adó nélkül. Manapság, ha valaki venni akar egy képzett lovat, az 2 millió plusz áfánál kezdődik, és fel kell iratkoznia egy várólistára. Ez az áremelkedés pedig részben a fajta közelmúltban aratott sikerének tudható be.
A szakember beszámolt arról is, hogy az elmúlt időszak nemzetközi versenykiírásai sajnos nem kedveztek a fajtának. A lipicai igen szívós állalt, ezért a több tíz kilométeres maratonversenyeken nem okoztak gondot a hosszabb távok. Az utóbbi évtizedekben azonban a rövidebb maratonszakaszok kezdtek terjedni Európában, és fókuszba került a díjhajtás is. Azért, hogy ehhez alkalmazkodjanak, némileg változtatni kellett a szelekción és a felkészülésen.
„Kicsit olyan ez az egész, mint amit a Ford vs. Ferrari filmben (a magyar címe Az aszfalt királyai – a szerk.) látunk, ami részben a két autómárka csatájáról szól. Fontos volt az istállóknak megnyerniük a Le Mans autóversenyt, hiszen remek reklámot jelentett, és hozta magával a keresletet a győztes márka iránt. Korábban a lipicai szép sikereket ért el, ezért sokáig népszerű volt, keresték. Ezért fontos, hogy ismét lipicai lovak legyenek ott a legrangosabb versenyeken, valamint a válogatottban, és hozzák a sikereket. Így gyorsan növekszik rájuk az igény” – vont érdekes párhuzamot a vezető az autósportok és a lóversenyek között.
A közelmúlt sikerei
Mióta Cseri Dávidot nevezték ki a Ménesgazdaság irányítójának, szép eredményeket ért el Szilvásvárad a lovas sportokban, például a négyesfogathajtó Európa-bajnokságon való részvételével, vagy pár országos versenyen, sőt válogatott kerettagokat is adtak néhány szakágnak.
„Talán ezen eredményeknek is köszönhetően nőtt a kereslet lovaink iránt az eladott egyedek átlagárával együtt. A megrendezett nemzetközi és országos versenyeknek, kulturális rendezvényeknek köszönhetően szinte maximális kihasználtsággal működik a Lipicai Lovasközpont, mely az egyik legkorszerűbb Európában. A 2021-es versenyeinken 20-nál is több nemzet képviseletében részt vett több mint 2000 ló és 1300 lovas. A visszajelzések alapján pedig elmondhatjuk, hogy Szilvásvárad visszakerült a világ lovassportjának térképére” – nyilatkozta a szakember.
Érdemes megemlíteni, hogy 2020. július 1-jén az 1945-ös megszűnése után újjá alakult a Ménesgazdaságban a Magyar Honvédség Huszársága. Közel két év elteltével a hevesi lipicai lovak minden fontos állami protokolláris feladaton részt vesznek, köztük a köztársasági elnöki fogadásokon, ami egy újabb felhasználási módját jelenti a fajtának, és marketing szempontjából is előnyös – véli a szakember. A rendszeresen megjelenő, a Ménesgazdaság életét bemutató közösségi média tartalmaknak pedig több milliós a nézettsége, valamint úgy tűnik, hogy a televízió műsoraiban is a korábbinál sokkal inkább szem elé került a Ménesgazdaság.
Újra nemzetközi versenyeket szervezett Szilvásvárad
„2021-ben az előző évek előkészítő munkájának köszönhetően kezdetét vette a Szilvásvárad Masters versenysorozat, mely három lovassport szakágat fog össze: a fogathajtás és a díjugratás mellett nagy hangsúlyt fektetve a díjlovaglásra is. Ez utóbbiak olimpiai szakágak, és úgy gondolom minden esélyünk megvan, hogy hosszú évtizedek után magyar lovasok olimpiára kvalifikálódjanak. A Masters sorozat célja, hogy Szilvásváradot a világ lovassport vérkeringésében tartsa. Mindezt a nemzetközi visszajelzések alapján sikerült elérnünk, részben az említett új szakágak bevonásával. A versenysorozat első állomása a CDI 3*-os díjlovagló verseny volt, ahol a pandémia ellenére is nívós nemzetközi mezőny gyűlt össze, olimpiai szintű bíróval” – közölte örömmel a vezető.
A tavaly júliusban megrendezett CSI díjugrató versenyre több mint 20 országból rekord számú, nagyjából 260 ló érkezett Szilvásváradra. A nagydíjat több ezer néző követte a helyszínen és még többen a televízióban. A külföldi bírók és a Nemzetközi Lovasszövetség véleménye alapján pedig ezen rendezvény megnyitotta számukra az utat, hogy a szakágban akár világversenyt is rendezhessenek a közeljövőben. Emellett azonban több más lovas sporteseménynek is helyet adott a hevesi település azt előző évben, amelyek szintén tömegeket vonzottak – tudtuk meg a fiatal mérnöktől.
Még több versenyre lehet számítani
A 2022-es versenyidény az országos díjugrató bajnokság fedett pályás döntőjével, valamint az országos fedeles fogathajtó bajnokság fináléjával kezdődött a hevesi településen. Ezeket követi egyebek között a Szilvásvárad Masters versenysorozat, a fogathajtó és a díjlovas szakágakban a 3*-os világkupa fordulók, valamint a szintén 3* díjugrató verseny, a Fiat Díjugrató Országos Bajnoksága és a Fiatal Fogatlovak Világbajnoksága. A nemzetközi versenyek mellett továbbá díjlovagló, díjugrató, távlovas, lovastorna és fogathajtó nemzeti versenyeket is rendeznek, valamint a legkisebbek számára is készülnek lovas eseményekkel.
Mindenképpen érdemes az idei rendezvények között megemlíteni az augusztus 20-ai Lipicai Lovasgála - éjszakai lovasshowját, valamint az idén októberben XXIII. alkalommal megrendezett Őszi Lipicai Lóárverést, mely egyedülálló az országban. A legnagyobb dobás azonban 2024-ben várható.
„A legtöbb lovas embernek Szilvásváradról a fogathajtás jut eszébe. Kijelenthetjük, hogy ez igaz Budapesttől egészen New Yorkig. Ezt a magyar fogathajtó sikerek és az itt tenyésztett világbajnok lovak mellett a legendás 1984-es világbajnokság alapozta meg, mely nem csak a magyar eredmények, de a rendezés tekintetében is grandiózus volt. (…) E sikerekre visszaemlékezve és elődeink világra szóló munkássága előtt tisztelegve adtuk be pályázatunkat a Magyar Lovassport Szövetség támogatásával, mely törekvést az FEI tavalyi bejelentése alapján siker koronázta így ismét Szilvásváradra tekinthet a világ lovas társadalma a 40. jubileum alkalmából megrendezendő négyesfogathajtó világbajnokságon” – zárta ismertetőjét a Napi.hu-nak a leginkább várt versennyel Cseri Dávid.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!