A magyarok többsége ragaszkodik a karácsonyi tradíciókhoz. Egyes ünnepi fogyasztói szokások azonban több tekintetben változtak a rendszerváltás óta: ma például változatosabban étkezünk, nagyobb figyelmet fordítunk a dekorációra, és többen vásárolunk kész vagy félkész terméket. A felmérés tanúsága szerint színesebb tehát ma a karácsony Magyarországon, mint harminc évvel ezelőtt. A válaszadók külön is megerősítették: úgy látják, hogy nemcsak az áruválaszték tekintetében, hanem az ünnepi időszak eltöltésére vonatkozóan is változatosabbak a lehetőségek ma, mint korábban.

Tartjuk a régi karácsonyi szokásokat

Kapcsolódó

Trendek és generációk változnak, de alapvetően hagyományőrzők a magyarok, ha a karácsony ünnepléséről van szó. A kutatás szerint bár vannak hasonlóságok az ünnepi szokások és a menü tekintetében, színesebb a karácsony ma, mint harminc évvel ezelőtt. A lakosság kétharmada továbbra is együtt díszíti a fát a családdal, igaz, némiképp kevesebben, mint harminc éve, amikor 77 százalék volt ez az arány. Adventi gyertyát a megkérdezettek több mint 60 százaléka gyújt, majdnem 17 százalékkal többen, mint három évtizede. Ennek ellenére a lakosság egyharmada véli úgy, hogy az ünnepet ma már kevésbé éli meg intenzíven, mint 1989-ben.

A lakás, a ház feldíszítése is egyre fontosabb része az ünnepnek: ma már 70 százalék felett van azoknak az aránya, akik készülnek valamilyen belső dekorációval, míg korábban a magyaroknak csak körülbelül a fele ügyelt erre. Lényegesen többen díszítik ma otthonukat kívülről is például fényfüzérrel vagy ajtódísszel: arányuk közel 60 százalék a nyolcvanas évek végének 22 százalékához képest.

A karácsony az egyik legfontosabb ünnepünk akár vallási, akár világi módon emlékezünk meg róla - mondta el a kutatás kapcsán Neulinger Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének tanszékvezető egyetemi docense. Mint kifejtette, a legtöbb családban az ünnepnek hagyományőrző jellege, megszokott menete és közösségi jelentősége van, amelyben az étkezés, a díszítés - benne a karácsonyfa állítása - és az ajándékozás központi szerepet tölt be. A kutatás jól jelzi - emelte ki -, hogy az állandóság és a változás egyszerre jellemzi az ünnepet. Egyrészt látszik az eredményekből, hogy a karácsonyfa szinte kötelező kelléke a karácsonyi rítusnak, ugyanakkor amíg korábban szinte mindenki, a lakosság 86,9 százaléka valódi karácsonyfát állított, addig ma egyre többen választják az alternatív megoldásokat és csak majd minden második család tart ki a valódi fa díszítése mellett, 53,4 százalékos aránnyal.

Bővült a menü

Az ünnepi étkezés továbbra is egyértelműen az ünneplés fókuszában áll. A magyarok mintegy fele fogyaszt és fogyasztott karácsonykor halászlevet, de pontyot és egyéb húsokat is sokan eszünk ilyenkor. Manapság az egzotikus gyümölcsök ugyanakkor nagyobb arányban kerülnek a kosárba, de népszerűbbek lettek a tengeri halak is, amiket a lakosság ma már közel 30 százaléka vásárol karácsonykor. A vegetáriánus vagy vegán ételek is lassan, de bekerülnek az ünnepi étrendbe: a harminc évvel ezelőtti 3,6 százalékkal szemben ma már minden tizedik magyar készül ilyen ételekkel. Félkész vagy készételt 40 százalék vesz karácsonykor, a legnépszerűbbek az aprósütemények, a desszertek és a torták, de sokan, körülbelül 10 százalékunk szerez be rántott ponty- vagy halfilét. A bejgli sikere töretlen, a süteményt a magyarok több mint 60 százaléka választja, bár ez az arány 30 évvel ezelőtt valamivel még magasabb, 70 százalék feletti volt.

A szép kirakat már nem befolyásol

Ajándékkal szinte mindenki készül: harminc éve 4,9, ma mindössze 3,8 százalékunk nem vásárol semmilyen karácsonyi meglepetést.

Az ajándékok kiválasztásában szerepet kaptak a speciális, ma már egyébként változatosabb mennyiségben elérhető karácsonyi katalógusok, harmadunk dönt ma ezek alapján. Meghatározó persze mindig a megajándékozandó személy konkrét kérése: ez a magyar vásárlók körülbelül felénél fontos szempont, harminc éve pedig 47 százalék választott így. Csökkent azonban a karácsonyi kirakatok szerepe a vásárlási döntésben, ma már a magyarok kevesebb mint ötöde említi az ilyen jellegű dekorációt, termékkihelyezést.

Jobban megviselnek az ünnepek

Összességében stresszesebbnek élik meg ma a karácsonyt a magyarok, mint a rendszerváltás idején. A zsúfoltság, a reklámzaj, valamint a sorban állás mellett az is sokaknak jelent bosszúságot, hogy ilyenkor a szokottnál nagyobbak a kiadásai. A nagy ünnepi étkezések miatti hízás mára már közel minden második magyar embernek okoz fejtörést, míg harminc évvel ezelőtt a lakosságnak még csak alig harmadát foglalkoztatta ez a probléma.

A karácsonyi ajándékvásárlás időpontjának korábbra kerülése kötődik az elmúlt évtizedben megjelent Fekete Péntek akcióhoz, amely Magyarországon nem egyetlen napot, hanem akár egy hosszabb időszakot is jelenthet. Ez jelentősen módosította a karácsonyi vásárlási szokásokat és sokaknál novemberre hozta előre az ajándékok beszerzésének kezdetét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a karácsonyhoz kötődő egyik legfontosabb stresszforrás, úgymint a boltok zsúfoltsága és a sorban állás csökkenthető, ha valaki időben elkezdi a vásárlást - tette hozzá Neulinger Ágnes.