Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese az ellenzéki pártoknak a munka világát érintő javaslatait úgy összegezte: egyensúlyt akarnak teremteni a munkáltatók és a munkavállalók között, nem akarják ellehetetleníteni a munkáltatókat, de meg akarják védeni a munkavállalókat számukra kiszámítható munkakörülmények biztosításával.

Igazságosabbá teszik a szja-rendszert, visszaadják a Fidesz által az alacsonyabb jövedelműektől elvett, sokaknak akár kéthavi jövedelemnek megfelelő adójóváírást. Az a minimálbér szintjén az szja teljes visszatérítését jelenti, és egészen a minimálbér másfélszereséig növelni fogja az embereknél maradó jövedelmet.

Kapcsolódó

Eltörölnék a rabszolgatörvényt

A szocialista politikus ígéretet tett a munka törvénykönyvének túlmunkával kapcsolatos, az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett része eltörlésére is. A szakszervezetekkel közösen kidolgozott új munkavédelmi, munkajogi kódexet alkotnak.

Több jogot és lehetőséget biztosítanak a szakszervezeteknek, nyugat-európai mintára erős jogosítványokkal ruházzák fel a munkaadók és a munkavállalók képviselőit arra, hogy vállalati, iparági és nemzetgazdasági szinten bérmegállapodást köthessenek.

Buzinkay György (Momentum), Pest megye 3-as számú egyéni választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje Magyarország felzárkóztatása érdekében kiemelkedően fontosnak nevezte a bérrendezést, a nyugdíjaknak és a közszférában dolgozók bérének emelését. Szavai szerint európai uniós minimálbérre van szükség, és kulcsfontosságú a távmunka, a rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás támogatása.

Hosszabb álláskeresési járadék

Az EU-ban Magyarországon a legrövidebb az álláskeresési járadék jogosultsági időtartama, ezért az ellenzék azt szeretné, április 3-án népszavazás legyen arról, hogy háromról kilenc hónapra emeljék ezt az időtartamot.

A DK-s Horváth Jácint, Zala megye 3-as számú választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje azt mondta, a munkáltatók támogatásához olyan gazdasági környezet szükséges, ahol a piac által elismert valós teljesítmény alapján dől el, ki sikeres.

Eltörlik a kötelező kamarai tagdíjat

A kamarai rendszer átalakításának célja az, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) hatékony szolgáltatásokat biztosítsanak. A tervek szerint eltörlik a kötelező kamarai tagdíjat.

Beszélt arról is, hogy az európai uniós forrásoknak olyan fejlesztési és finanszírozási rendszert alakítanának ki, amely nem egyedi vagy kampányszerű támogatásokat biztosít, hanem hosszú távon segíti a kkv-kat.

Állami kockázatitőke- és hitelgarancia-mikrohitelprogramot indítanak és adókedvezménnyel támogatják a kisebb cégek közös beruházásait. Támogatják "a vállalkozó Erasmust", azaz a külföldi tanulást, tapasztalatszerzést, hálózatépítést vállalkozóknak, vállalkozásnak.

Horváth Jácint elmondta: támogatást adnak a leghátrányosabb helyzetű régiókba települő, ott fejlesztő vállalkozásoknak; az uniós források felhasználásával vidéki gazdaságfejlesztési programot valósítanak meg győzelmük esetén - írta az MTI.