Szlovéniát is megviseli a globális felmelegedés. Ez a tél különösen, hiszen az elmúlt évekhez képest is sokkal kevesebb hó esett a hegyekben. Ha esett is, abban sem volt sok köszönet, mert azt szinte azonnal eső követte, aminek a következtében szinte teljesen el is olvadt a friss hóréteg, így a legtöbb sípályának maradt a mesterséges hó.
Azonban ez sem jelent mindenhol megoldást, hiszen a mesterséges hó gyártása sem olcsó mulatság, ami a síközpontok profitabilitását is veszélyezteti, illetve annak is vannak feltételei, hogy legyen értelme - például nagyon energiaintenzív az előállítása, kell hozzá hideg, és persze az sem árt, ha a csapadék nem eső formájában hull, különben az is elolvad. (A síeléshez legalább 30 centiméteres hóréteg szükséges.) Csak összehasonlításképp: a tavalyi síszezonban az enyhe tél miatti műhó használat 40 százalékkal növelte a szlovén sípályák költségeit.
A műhó generálása viszont például a környezeti hatása miatt sokszor vita tárgyát is képezi: az egyik legnagyobb aggály - egyéb, a vegetációra gyakorolt hatások mellett -, hogy a műhó előállítása rengeteg vizet igényel. Mint megtudtuk, a Triglav Nemzeti Park területén Bohinj környékén például tilos is alkalmazni, így itt nem is lehet mesterséges havat látni - jóllehet a gondolkodás azért megy a szlovén turisztikai szakma és a kormányzat részéről, hogy ezen változtatni lehessen.
Szomorú jövőkép
A tendencia viszont sajnos máshonnan is ismert már: Szlovéniában például tavaly májusban volt egy konferencia, amely pontosan a síközpontok jövőjét feszegette a globális felmelegedés miatt. Itt meglehetősen hajmeresztő számok láttak napvilágot, amelyet még egy közelmúltban az osztrák jegybank által kiadott tanulmány is megfejelt. Ezekből általában az derül ki, hogy a klímaváltozás jelentette kockázatok gyorsan alakulnak át pénzügyi kockázatokká, nemcsak a közvetlenül érintett cégeknél, hanem az azokat hitelező bankoknál is. Az osztrák gazdaságnak már most éves szinten egymilliárd euróra becsli az osztrák környezetvédelmi hatóság a klímaváltozás által okozott károkat, ami 2050-ig elérheti a 8,8 milliárd eurót.
A szlovéniai klímakonferencián viszont konkrétan az Alpokat érintő hatásokról is volt szó, ahol kiderült, hogy a turizmust komoly kihívások elé állítja a klímaváltozás. Például a hegységben azon síközpontoknak a száma, ahol lehet számolni természetes hóval, 70 százalékkal csökkenhet a század végére. Abban az esetben pedig, ha a század végére a globális hőmérséklet 4 Celsius-fokkal emelkedne, az a természetes hóval rendelkező síközpontok számát a jelenlegi 666-ról 202-re redukálná. A legpesszimistább előrejelzések szerint a felmelegedés következtében a havazásos napok száma akár több mint egy hónappal is csökkenhet.
A fent említett konferencián a szlovén gazdaságfejlesztési és technológiai minisztérium államtitkára, Eva Stravs Podlogar arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovéniában már most is csak két síközpont van - Vogel és Kanin - amely természetes hóval tud üzemelni.
A felmelegedésnek és a csökkenő csapadékmennyiségnek a következtében viszont sok síközpont még mesterséges hóval sem lesz képes működni, ahhoz ugyanis jelentős mennyiségű víz kell. Ezt a természetes forrást pedig a csökkenő csapadékmennyiség torpedózhatja meg, hiszen - mint arra az osztrák jegybank jelentése is felhívta a figyelmet - a csökkenő hómennyiség és kevés gleccserolvadék a rendelkezésre álló víz mennyiségét is csökkenteni fogja. Pénzügyi szempontból a csökkenő hómennyiség miatt már az 1550 méter fölé tervezett hotelek építési projektjei is csőddel fenyegetnek - figyelmeztetett a közelmúltbeli jelentésében az osztrák jegybank. Ezzel összhangban a Climate Change Post klímaváltozás hatásait elemző tanulmányokra hivatkozva arra mutatott rá, hogy igazából a 2000 méter alatti síközpontok különösen veszélyeztetettnek tekinthetőek a klímaváltozás miatt, márpedig Szlovéniában csak egyetlen egy síközpont van 2000 méter felett, és egy 1600 méter felett.
Szlovéniának fontos a turizmus
Szlovénia számára viszont fontos a turizmus: a legfrissebb rendelkezésre álló adat szerint 2018-ban a szlovén gazdaságból a turizmus részesedése 12,3 százalék volt, az ágazat a teljes foglalkoztatásnak a 12,8 százalékát adja, ami azt jelenti, hogy 110 700 embernek adott munkát 2018-ban. Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) várakozásai szerint a szlovén turisztikai ipar 2029-re már 121,8 ezer embert foglalkoztatna.
A szlovén statisztikai hivatal adatai pedig azt mutatják, hogy a turizmus a fent felvázolt nehézségek ellenére dinamikusan bővül: 2019 egészét tekintve például a turisták száma 5 százalékkal 6,2 millióra ugrott az előző évhez képest. A 2019 decemberi adatok viszont nem mutatnak annyira fényesen: a belföldi turisták száma 2018 decemberéhez képest ugyan 1 százalékkal 110 ezerre emelkedett, de az általuk eltöltött 287 ezer vendégéjszaka 6 százalékos visszaesést mutat. A külföldi turisták esetében is jelentős visszaesést mutattak az adatok a vendégéjszakák tekintetében: míg a Szlovéniába érkező külföldiek száma nagyjából megegyezett az előző év decemberivel, addig az általuk eltöltött 510 ezer vendégéjszaka 10 százalékkal maradt el a 2018 decemberitől.
A statisztikai hivatal adatai szerint az országba érkezők 26 százaléka olasz volt (134 ezer), akiket az osztrákok (11 százalék), horvátok (10 százalék), németek (6 százalék), szerbek (5 százalék) követtek. A külföldi turisták 3,4 százaléka volt magyar 2019 decemberében.
Keresik a kiutat a szállodák
Ennek a visszaesésnek persze lehet az oka a kevés hó, illetve az, hogy a téli sportok szerelmesei más országokat vettek célba. Ez valamennyire kitűnik a statisztikai adatokból is, hiszen decemberben is a hegyi üdülőközpontok helyett a wellnessközpontok vezették a listát, azaz decemberben a vendégéjszakák legnagyobb arányát, 30 százalékát gyógyfürdőhelyeken töltötték a turisták, ami 240 ezer vendégéjszakát jelent, míg a hegyi üdülőkben a vendégéjszakák 22 százalékát regisztrálták.
Több szlovéniai szálloda értékesítési menedzserétől azonban megtudtuk, hogy a legtöbb egykori síközpont környékén a fő turisztikai szezonban már látszik egy eltolódás és egyre inkább a nyári időszak kezd a fő szezonná válni. Ugyanakkor az is látszik, hogy az alacsonyabban fekvő helyeken próbálják kiszélesíteni a profiljaikat a szállodák. Ezekről általánosságban elmondható, hogy főleg a wellnessre, hegyi túrákra, kirándulásokra, biciklizésre összpontosulnak, de az általunk meglátogatott szállodáknál voltak ezen felül helyi sajátosságok, különlegességek is, amelyekkel igyekeznek vonzóbbá tenni a desztinációikat a pihenni vágyók előtt.
Mivel csalogatják az utazni vágyókat?
A Pohorje-hegységben a Rogla síközpont például a síelés mellett profi csapatok és sportolók kedvelt helye is edzőtáborra, miután a sípályák mellett hatalmas sportcsarnok is rendelkezésre áll szinte mindenfajta csapatsport számára, de a hely különlegessége, hogy van magashegyi tréningre alkalmas kabin is, ahol az oxigénkoncentrációt lehet szabályozni és van falmászásra is lehetőség. A szállodakomplexum a wellness mellett rendkívül széles programkínálatában szinte mindenki megtalálja a neki való elfoglaltságot, unatkozni - megítélésünk szerint - lehetetlen ezen a helyen.
A szálloda konyháját is érdemes megemlíteni, a komplexum vezetése ugyanis külön figyelmet fordít a helyi tradicionális ételek promotálására és a közeli termelőket is segítve külön erőfeszítéseket tesz arra, hogy a szállodakomplexumban felszolgált ételek helyi alapanyagokból készüljenek, ami azok minőségén is visszaköszön. (Ezeket külön jelölik is az étlapon.) Emiatt kulináris élménykét sem lehet utolsó idelátogatni.
A térség pedig most már egy újabb turistacsalogatóval is rendelkezik: tavaly szeptemberben óa Rogla-csúcson megnyílt egy 1043 méter hosszú lombkoronasétány is, ami igazából egy tanösvény. A faépítmény közepén található 37 méter magas toronyból a környező hegyekre is pazar kilátás nyílik.
Az észak-szlovéniai Krajska Gorának szintén meggyűlt a baja az idei időjárással, de itt mesterséges hóval tudták ellensúlyozni a csapadékhiányt valamennyire, és a sípályák 60-80 százalékát is nyitva tudták tartani. E térség legfontosabb vonzereje télen a síelés, sífutás, síugrás vagy a szánkózás, az itteni szállodák télen maximum a wellness szolgáltatásaikkal vagy esetleg a környék látnivalóival tudják a hóhiányt kompenzálni. Jobb időben itt is a túrázás, biciklizés lehet a fő attrakció, illetve Planicán a Nordic Centerben a szélcsatornában és zipline-on ki lehet próbálni, mit érezhetnek a levegőben a síugrók, de fedett pályás sífutásra is van lehetőség.
A fentiek mellett e síközpontnak még van egy szintén különlegesnek mondható ajánlata - köszönhetően az elhelyezkedésének -, amelyet "vacsora három országban" címmel illetnek. A program arról szól, hogy a vendégek ténylegesen három országban - Szlovéniában, Ausztriában és Olaszországban - vacsorázhatnak meg, a három ország ételkülönlegességeit három óra leforgása alatt költhetik el.
Bovec-Kanin síközpont elhelyezkedése szempontjából talán a legszerencsésebbnek mondható a téli szezont illetően, miután ez Szlovénia legmagasabban elhelyezkedő síközpontja 2293 méteren, így itt egyelőre van elegendő természetes hó síeléshez, igaz itt is az a tapasztalat, hogy a nyári szezon kezd erősebb lenni a télinél. A hely különlegessége, hogy innen Olaszországba is át lehet síelni, illetve kabinos lifttel fel lehet menni 2202 méteres magasságba, Szlovénia legmagasabban fekvő éttermébe, ahonnan akár a Júliai-Alpok legmagasabb csúcsát, a Triglavot (2864 méter) vagy az Adriai-tengert is lehet látni jó időben. Melegebb évszakokban Bovec a biciklisek, raftingosok, túrázók egyik kedvenc célpontja is, de - mint megtudtuk - itt lehet golfozni és footgolfozni is.
És ha még mesterséges hó sincs?
Bohinj a Júliai-Alpok egyik ékszerköve - amit méltán érdemel ki festői környezetével -, így eleve sok turistát vonz, igaz a téli desztinációk között egyre hátrébb sorolódik, miután itt a hóhiányt mesterséges hóval sem lehet pótolni a terület védettsége miatt. Ezt viszont meglehetősen unikális módon próbálják ellensúlyozni. Ami a környezetkímélőbb életformát kedvelőknek is kedves információ lehet, hogy Bohinjban épült fel Szlovénia első ökoszállodája, amivel számos fenntarthatósági díjat is elnyertek már a hotel honlapja szerint és a mai napig a régió legenergiahatékonyabb hotele.
Például víz és hőszivattyú segítségével melegítik a szanitervizet és fűtik a hotelt. A felhasznált geotermikus vizet visszavezetik a szállodába és részben a szennyvíz tisztítására használják. A hotel által felhasznált vizből több körös újrahasznosítás után csak akkor lesz szennyvíz, ha azt már nem lehet tovább hasznosítani.
A hotelnek van egy saját energiatermelő állomása is, amivel elektromos áramot és a fűtést biztosítják a hotel és az itt található aquapark számára. Itt két generátorral 240 kW elektromos áramot és 400 kW-nyi hőenergiát tudnak termelni. A szálloda szerint az általában, széles körben használt energiatermelő rendszerekkel szemben ők akár 30 százalékkal tudják csökkenteni az energiafelhasználásukat.
Világításra LED-égőket használnak, ami akár 40-szer kevesebb elektromos áramot használ fel, mint a hagyományos halogén izzók és az élettartamuk is akár ezerszeres is lehet. Ez pedig igen jelentős megtakarítást jelenthet, ha nagy területek megvilágításáról van szó. A fent említettek mellett még van néhány más okos megoldás, amivel próbálja a hotel az energiafelhasználását optimalizálni és ezzel akár jó példát is mutatni versenytársaiknak. (Erről bővebb információt itt talál.)
A szálloda amellett, hogy az aquaparktól kezdve a wellnessig számos kikapcsolódási formát kínál még télen is a vendégeinek (ha éppen síelésre nincs lehetőség) akár a szállodán belül is, a szálloda vezetése egy újfajta szolgáltatásba is belevágta a fejszéjét: a digitális detoxikálásba. Mint azt hotel illetékesétől megtudtuk, némi piackutatás után kiderült, hogy miközben ilyen szolgáltatásra egyre nagyobb igény mutatkozna a mai világunkban, Európában csak Németországban találtak egy-két helyet, ahol van arra lehetőség, hogy a technika világából teljesen kivonuljunk. Ennek biztosítására a szálloda megvett egy kisebb, 18 szobából álló hotelt egy kvázi szomszédos telken, ahol nincs semmilyen "technika", se tévé, se internet - igaz, utóbbiból egy rejtett wifi-hálózat azért van, amihez ha nagyon muszáj, adnak hozzáférést a vendégnek is. Ezt a szolgáltatásukat tavaly szeptemberben indították el és január végéig - főleg cégek - máris élénk érdeklődést mutatnak a lehetőség iránt.
A cikk az MGM Media Optima együttműködésével készült.