Idén júliusban tovább csökken a szocho, ez az idei költségvetésben is szerepel - közölték a Pénzügyminisztérium vezetői múlt hétfői tájékoztatójukon a portál kérdésére. Ez azt jelenti, hogy 2019 júliusától 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet az adó kulcsa.

Csakhogy a munkaadói és a munkavállalói képviseletekkel 2016 novemberében kötött megállapodás elég nyakatekerten fogalmaz a szocho csökkentéséről, olyan feltételt támasztva, amit igazából az aláíró felek sem értettek - árulták el az Mfor.hu-nak a bérmegállapodás tárgyalásán részt vett szervezetek képviselői.

Kapcsolódó

A szöveg szerint ugyanis szocho "minden egyes alkalommal 2 százalékponttal azon naptári negyedévet követő második negyedév első napjától csökkenjen tovább, amely negyedévben a versenyszférában a bruttó átlagkereset és a fogyasztói árindex szezonálisan kiigazított, adott naptári negyedévre átlagolt értékeiből számolt reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez, első alkalommal 2018 első negyedévéhez képest".

A munkaadók képviseletében eljáróknak a mai napig fejtörést okoz, hogy megértsék, mit is írtak alá, pontosan milyen feltételnek is kell megfelelni az adócsökkentéshez. Egyikük szerint ekkor már annyira fáradtak voltak az egyeztetések miatt, hogy csak azt várták, írjanak alá végre valamit, aztán mehessenek ebédelni, lesz, ahogy lesz - írta a portál.

Ráadásul a KSH megújuló módszertana miatt hamarosan kétféle bérstatisztika áll majd rendelkezésre az első negyedévre. Miközben az eddigi módszertan szerint kényelmesen meglesz a hat százalék, addig az újnál ez legalábbis kétesélyes. Bár a korábbi ígéretek ellenére március végén még nem publikálták az új módszertan alapján a számokat és nem derült ki például a medián kereset értéke, erre előbb-utóbb sor kerül. (A hivatalos bejelentés szerint a részletes, teljes nemzetgazdaságra vonatkozó információk hivatalos statisztikai adatként történő publikálása későbbi időpontban válik csak lehetővé.) Így már ugyanis nemcsak a legalább ötfős vállalkozások kerülnek be az adatközlésbe, hanem minden, így a mikrofoglalkoztatónál dolgozó jövedelme is szerepelni az átlagkeresetben. Ez azt jelenti, hogy amíg eddig 2,8 millió alkalmazott bére alapján számoltak, ezentúl 4,5 millió ember adatait veszik figyelembe.

Az utóbbi egy-két évben elsősorban a szakszervezetek rótták fel, hogy hasonló adatokat nem közöl a KSH. Ilyen adatokat azonban a KSH eddig nem számolt, mint ahogyan a legkisebb béreken foglalkoztatottak számát sem. Márpedig szakértők szerint ha végre ezeket a számokat kiszámolja és közli a statisztikai hivatal, akkor legalábbis érdekes fejlemény lesz, mivel az eddig magas és gyorsan emelkedő átlagjövedelemhez képest jóval kisebb számok kerülhetnek elő. A Policy Agenda szerint ez a módszertani váltás megmutatja majd, hogy amikor arról beszélünk, hogy mennyit keres egy magyar dolgozó, akkor eddig csak egy szűkebb körnek a jövedelmi viszonyait ismertük meg. Ez pedig tényszerűen jobban nézett ki, mint a teljes dolgozói társadalmat érintő "valóság".