Mivel a kormány korábban nem volt hajlandó megállapodni a "még elégséges" szolgáltatások mértékéről a szociális ágazattal, most a tényleges munkabeszüntetés helyett, elsősorban demonstratív jellegű, online sztrájkot hirdetett október 27-re a szakmát képviselő Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).

Mint a Facebookon írják: a szociális ágazatban dolgozók bére 13 éve változatlan. Mindezek mellett pedig a szféra dolgozói kimaradtak a bruttó 500 ezer forint plusz juttatásból is, amit az egészségügyben dolgozók megkaptak a pandémia ideje alatt végzett munkájuk elismeréseképp...Megismételjük változatlan követeléseinket, és 2020.07.08-i üzenetünket Kásler Miklós miniszter úr részére, amiben követeljük az 500 ezer forintos plusz juttatást a szociális ágazat minden dolgozója részére.

Kapcsolódó

Az MKKSZ és SZÁD jogi fronton is küzd a sztrájkhoz való jog elismertetéséért: a Kúrián jelenleg is tart egy felülvizsgálati eljárás, ahogy egy alkotmányjogi panasz vizsgálata is zajlik jelenleg a szociális ágazatban dolgozók alaptörvényben biztosított munkabeszüntetéshez való jogának ellehetetlenítése tárgyában. A korábban beadott időpontokban: 2020. november 18. és a december 9. - elvileg - még pozitív kúriai döntés esetén valódi és jogszerű sztrájkra kerülhet sor. Amennyiben viszont erre sem lesz lehetőség, akkor az MKKSZ nemzetközi pereskedésre készül.

Túlhajszoltak és talán annyit sem keresnek, mint egy segédmunkás

A mérce.hu-n megjelent összefoglaló szerint az ágazatban nagyon súlyos a munkaerőhiány, mely nem csak a fogyatékos és pszichiátriai otthonokat sújtja, hanem az egész ágazat szolgáltatásait figyelembe véve meghatározó, ami veszélyezteti a szociális szolgáltatások színvonalának minőségét. Például a gondozási krízis eredményeként bentlakásos idősotthoni elhelyezésre több mint 30 ezer ember várakozik, akiknek jelentős része meg sem éli a bekerülési időpontot.

Az egyik legnagyobb ügyfélkör, az országosan mintegy 120 ezer embert érintő házi segítségnyújtás keretében a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést éppúgy biztosítani kell, mint a háztartási tevékenységben való közreműködést. A házi segítségnyújtást végző gondozók a kívánatos 5-7 ellátott helyett, 8-12 otthonában ellátásra szoruló szociális segítéséről gondoskodnak, ez vagy a saját napi munkaidejük rovására ki nem fizetett többletmunkával történik (például az ebédszünetük elmaradásával), vagy az ellátott kárára.

Hiszen ha megállapított napi gondozási szükséglete a segítettnek 1,5 óra, ehelyett a többletmunkára kényszerített gondozó, hogy a többiek is beleférjenek a napi 8-9 órás munkavégzésükbe (melyből 8-at fizetnek) 40-50 perc alatt kénytelen elvégezni a teendőket, amibe a mosdatástól a takarításon és bevásárláson át, akár a tűzifa hasogatása is beleértendő.

A legnagyobb érintetti körrel rendelkező munkakör az ágazatban a főiskolai diplomás családgondozó. Az alacsony bérek és a társadalmi megbecsülés hiánya miatt évek óta egyre kevesebben jelentkeznek felsőfokú szociális szakképzésbe. Így a már ma is súlyos munkaerőhiányon felül az utánpótlás is akadozik. De nő a pályaelhagyók száma is, a fluktuáció pedig ugyanúgy képtelenné teszi a bizalomra épülő támogató légkör megteremtését, mint a bántalmazások, kilakoltatások, válások okozta konfliktusok.

Kreatív kollégák százai vállalnak másod-, nem ritkán harmadállásokat, vagy ugyancsak a munkaerőhiány "áldásos" hozadékaként, adott munkahelyen a vonatkozó munka törvénykönyvének a pihenőidőre vonatkozó részeit áthágva, temérdek túlórát, ami a megszokott havi bér több mint másfélszeresét is eredményezheti. Ez viszont súlyos kockázattal jár a magánéletre, a személyiségre - olvasható a cikkben.