Komoly kihívás előtt áll a kormányzat a szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatban - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Egyrészt mivel már hatályos az új, és számos vállalkozásnak, képzőintézménynek komoly érdeksérelemmel és bevételkieséssel járó szakképzési hozzájárulási törvény, ráadásul a Széll Kálmán terv miatt a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban (korábban Munkaerőpiaci Alap) még a tavalyinál is kevesebb pénz, mindössze 23,5 milliárd forint áll rendelkezésre szakképzés-fejlesztési célokra. Ugyan ez utóbbi összeg csak egy részét adja az iskolarendszerű szakképzés teljes költségvetésének, azonban többek között épp a munkaerőpiac által legfontosabb részét - a gyakorlati képzéseket - támogatják ebből a keretből.

Ezen szűkös források mellett kellene érdekeltté tenni a vállalkozásokat az új, duális rendszerű szakképzés vállalati gyakorlati képzési részének finanszírozásában - jegyezte meg az államtitkár. Szavai szerint azonban sikerült megállapodást kötniük a jelenleg a gyakorlati képzést vállaló 8 ezer képzőhellyel abban, hogy az idei átmenetileg kisebb költségvetési támogatás mellett sem adják fel a képzést, mivel a tárca tervei szerint jövőre már ennél jóval magasabb, a 2011-es 31-32 milliárd forint körüli keret állna a szakképzés fejlesztési célok megvalósításának támogatására. Az államtitkár szerint a korábbi években megszokott tanulónkénti évi 800-900 ezer forintos támogatásra biztos, hogy nem lesz lehetőség a következő években, azonban az új rendszerben is igyekeznek majd az anyagigényes szakmákat több támogatáshoz juttatni.

Az új jogszabály szerint a gyakorlati képző helyek költségeinek és a tanulóképzés támogatására átlagosan évi 440 ezer forint áll a képzőhelyek rendelkezésére. Ezt az anyagigényesebb szakmák esetében 560-580 ezer forintig eltérítettük, a többletet a kevésbé anyagigényes szakmák támogatásának csökkentéséből finanszírozva - mondta az államtitkár. Ez biztosan okoz még feszültségeket, és meg kellene oldani azon vállalkozások problémáit is, amelyek komoly bevételtől esnek el a szabályozás átalakítása miatt, azonban hosszú távon nem érdek, hogy magánvállalkozásoknál iskolai tanműhely szerűen működjön a gyakorlati képzés - tette hozzá Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Az NGM-et egyébként szorítja az idő: mivel az ősszel kezdődő tanévben már az új törvény szerint kellene megkezdeni az iskolarendszerű szakképzésben az oktatást, ezért a következő egy-két hónapban ki kellene derülnie, pontosan milyen szervezeti, finanszírozási, illetve képzési feltételek mellett képzeli el mindezt.

Ráadásul a finanszírozási hátteret az is bonyolítja, hogy 2012-től az iskolák állami tulajdonba kerültek. A részletek, szakmák szerinti keretszámok ismertetésére az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítását követően kerül majd sor, azonban várhatóan nem lesznek a felsőoktatásban bejelentetthez hasonló korlátozások - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Czomba.