- Mit és mennyit ér az valójában, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a friss Round University Ranking (RUR) szerint a 482., a Times Higher Education (THE) rangsorolásában befér az első 200 egyetem közé, és hogy a Quacquarelli Symonds (QS) ranglistáján pedig az 501-510. helyen áll?

Rovó László: A világban úgy 30 ezer egyetem működik, és a legismertebb, legjelentősebb listák ezekből általában 1500-2000 egyetemet rangsorolnak. Valóban nagyon sokféle módon állnak össze ezek a besorolások, mert a brit QS (Quacquarelli Symonds) leginkább a felsőoktatási tevékenységeket minősíti, az orosz RUR (Round University Ranking) a legjobb 700 egyetem esetében négy területen összesen 20 indikátort vesz figyelembe, a THE (Times Higher Education) ahol 2020-ban a Szegedi Tudományegyetem volt a legjobb magyar egyetem, pedig az ENSZ által megfogalmazott 17 fenntarthatósági kritérium alapján rangsorol. E különböző listák tehát mind-mind az egyetemeknek egy bizonyos arcvonását kiemelve alkotnak egy-egy pillanatképet. Így hadd legyek büszke arra, hogy abból, ami a rendelkezésünkre áll, mi jóval az átlag felett tudunk teljesíteni!

Kapcsolódó

A Szegedi Tudományegyetem több nemzetközi listán is évek óta úgy szerepel, hogy a magyarországi helyezése 1. vagy 2. pozíciót ér, ami mindenképp fontos visszajelzésnek számít. Ahogyan az is, hogy a világban elfoglalt helyezéseinket illetően az elmúlt években nem csupán megtartani sikerült a pozícióinkat. Ezzel együtt is: el kell fogadnunk azt, hogy például a QS lista első 100 helyezettje közé gyakorlatilag lehetetlen magyar egyetemnek bekerülnie.

Dr. Rovó László rektor (SZTE)
Kép: fotó: Németh Dániel

Ahhoz az eredményhez az oda rangsorolt intézmények nagyságrendekkel több forrással bírnak. Minden országban az oktatásra fordított forrás összefüggésben van az adott gazdasági potenciával, valamint azzal a felismeréssel, hogy az egyetemekbe jól befektetett pénzek képesek biztosítani az ország egészének fejlődését. Ha kicsit hátrébb is vagyunk ezen a listán, de kevesebből is sikerül előbbre lépdelni, az azt bizonyítja, hogy Szegeden, a 100 éves egyetem tudáspotenciálja ma is értékes.

- Amiben jobbak a listákon az SZTE előtt álló egyetemek, az végül is mind csupán pénz kérdése?

Fendler Judit: A forrás megléte fontos, de ugyanilyen fontos az eltökélt és hatékony, a tradíción, a kiválóság folyamatos hajszolásán, az invención folyamatos fejlődés. A Top 100-as egyetemek óriási anyagi erővel rendelkeznek, ami az infrastruktúrától az oktatás színvonalának emelésén át a diákjóléti lehetőségekig, a legjobb előadók és kutatók leigazolásától a legjobb hallgatók bevonzásáig és helyben tartásáig terjedően nagyrészt pénz kérdése. De ezeket a pénzeket jól is kell tudni az egyetemek úgymond "naggyá tételére" felhasználni.

- Milyen cölöpökre támaszkodik ez a felépítmény Szegeden?

Rovó László: Hosszú a lista, amin szerepel, hogy milyen és hány oktatónk van, milyen és mennyi a tudományos közleményeink, publikációink száma - és hogy hányan használják föl azokat a tudományos életben. De fontos tétel az is, hogy milyen az egyetem nemzeti és nemzetközi kapcsolatrendszere, és hány külföldi oktatója és hallgatója van. Nagyon összetett kérdés, amit mi is összefüggő vizsgálat alá vetünk, mivel minél tudatosabban szeretnénk megfelelni ezeknek a kitételeknek, annál hatékonyabbak lehetünk. E tekintetben nem vagyunk már most sem rosszak, de éppen ezirányban dolgozunk már azon, hogyan lehetne automatizálni e monitorozási folyamatokat.

- Üzleti oldalról miként lehet egyensúlyban tartani, meddig lehet a lehetőségeket optimalizálni? Ha az egyetemek között őrült verseny zajlik, akkor a nagyobb költségvetéssel, nagyobb költséggel elérni vágyott jobb besorolás például nagyobb kockázatot is jelent - és erre az egyetemek, legalább is Magyarországon biztosan nincsenek eléggé felkészülve...

Fendler Judit: Az egyik szempont az, hogy melyek azok az indikátorok, amelyek alapján előrébb kerülhet a rangsorban az egyetem. Ezek nagyrészt átfedésben vannak azzal a szempontrendszerrel is, ami az egyetem számára valóban lényeges. A leglényegesebb, hogy mindezeket miként lehet kialakítani, felépíteni, finanszírozni. A szempontrendszernek fontos része, hogy az egyetem a gazdaságélénkítésben tud-e a jelenleginél is jelentősebb szerepeket vállalni. A koronavírus utáni gazdasági újraindításban az Európai Uniós források segítségével is komoly szerepet szánnak az egyetemeknek, a mi intézményünk feladata is lesz, hogy esetünkben a dél-alföldi térség innovációs, illetve kutatási és fejlesztési tevékenységét újraindítsa, ezzel a gazdaságot élénkítse. A Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévő kiváló adottságú 80 hektáros fejlesztési területen, ahol az ELI Kutatóközpont is van, éppen ilyen céllal került kialakításra az egyetem Tudományos Innovációs Parkja, ahová jellemzően magas hozzáadott értékű gyártással foglalkozó vállalkozásokat várunk kedvező feltételekkel.

Dr. Fendler Judit kancellár (SZTE)
Kép: fotó: Németh Dániel

A mi szempontunkból nagyon nagy jelentősége van annak, hogy minél több külföldi diákunk legyen. Ez nem csak tudományos, de gazdasági szempont is. Ahogyan ugyanilyen nagy jelentősége van annak is, hogy a hallgatóink közül minél többen jussanak el külföldi egyetemekre és jöjjenek vissza hozzánk az ott szerzett tudással. Ezek mind előbbre visznek minket a rangsorban - ahogyan az is, hogy milyen fejlettségű eszközparkunk van, hogy azt hogyan tudjuk hasznosítani, és így tovább. De ezeknek mind-mind van pénzügyi oldala is.

- Mivel lehet Szegedre csábítani a külföldi hallgatókat? Mert például: az a repülőgép, amivel érkeznek, Budapesten száll le, ahol számos campus hasonló célokat követ.

Fendler Judit: Az idei felvételi kampányban kiemeltük, úgy látszik sikerrel, hogy miért érdemes a Szegedi Tudományegyetemet választania akár a magyar, akár a külföldi hallgatóknak. Úgy gondolom, hogy az valószínűleg nem a véletlen műve, hogy a legnagyobb, legpatinásabb egyetemek sora nem a fővárosokban, vagy azok vonzáskörzetében működnek. Cambridge, Oxford, Göttingen, és Heidelberg is olyan típusú város, amelyben meg van a gazdasági, a kulturális és a társadalom építéshez szükséges összes alkotóelem - és mégis élhető, biztonságos városok, ami manapság nagyon nagy vonzerő.

Szegeden nem nagyon lehet elválasztani a várost és a campust, mert egymásba épültek, ami szintén vonzó lehet. Olcsóbb és biztonságosabb az élet, a közlekedésre jóval kevesebbet kell időben és pénzben fordítani, az emberi kapcsolatok a hallgatók között, és nem csak saját karukon belül, talán erősebbekké válhatnak. Nálunk egy évben 5-6 ezer diák végez a 12 karon, de ők nagyrészt ismerik egymást, mert nem csak egy egyetemre járnak, de ugyanott buliznak, ugyanott sportolnak is, ami szorosabb közösségi életet is jelent.

- Nincs abban semmi meglepő, hogy az egyetemi rangsorokat, pláne ha azon jó helyezést ért el az egyetem, marketing eszközként is használják. Azt azonban csak az SZTE-től láttam, hogy tudatos, erős nemzetközi kampányt visz a LinkedIn-en. Miért ezt a platformot választották?

Rovó László: Ennek a döntésnek van tudományos, de és tudatos marketing oldala is. Ott és úgy kapcsolódnak össze, hogy nálunk valóban együtt dolgozik a teljes vezetői grémium, így a nyílt, egyértelmű célkijelöléssel sok értékes célt meg lehet határozni és el is lehet érni. A LinkedIn kampányunk tudatosan az üzleti élet kommunikációs fórumán próbálja a jelenlétünket tudatosítani azzal, hogy a külföldi hallgatóink és oktatóink fontosságát és súlyát jeleníti meg.

fotó: Németh Dániel

Fendler Judit: A cél egyértelmű volt, a rendelkezésre álló forrásokat kellett ehhez a legjobb időben biztosítani. Így működik együtt az egyetem akadémiai és kancellári szervezete.

- Márciusban lényegében napok alatt kellett Szegeden is digitális oktatásra váltani. Mostanra azonban nem csak az a kérdés, hogy ez miként sikerült, hanem az is, hogy ha a járványhelyzet engedi, és az egyetem ismét nyitva áll majd, mit lehet és kell abból az útból megtartani vagy tovább folytatni.

Rovó László: Az elmúlt félévben sok szempontból megrázó és szokatlan élmény volt a covidos élet, de a kényszerhelyzet az oktatástechnológiát nagy lépésekkel előbbre vitte; több évre tervezett fejlődési folyamatot sikerült néhány héten belül rendszerszinten is megvalósítani. Még most is hihetetlen eredménynek tartom, hogy mindezt különösebb fennakadások nélkül logisztikailag, gazdaságilag és tartalmilag is meg tudtuk lépni úgy, hogy további szabad kapacitások vannak még a rendszerben.

Fendler Judit: Azt érdemes hozzátenni, hogy az egyetemi platform a digitális oktatáshoz már előzetesen meg volt, ahogyan az infrastruktúra és az elképzelt fejlesztési ütemezés is, csak március előtt mindezeket csupán részleteiben használtuk. Nem készültünk arra, hogy akár 30 ezer kurzust is fel kellene tölteni és a diákok számára elérhetővé kellene tenni a rendszerben, és az interaktív vizsgázás feltételeinek megteremtése is csak távolabbi célként szerepelt a terveink között. Amikor a koronavírus-helyzet eszkalálódott, és a digitális átállás elindulásakor sokan a Zoom, a Teams és más online kommunikációs platformok között váltogattak, mi 2 hét alatt mindenkit átállítunk az egyetemi platform, a CooSpace, használatára. Szerencsénk is volt, mert a legfrissebb pályázati pénzből megvásárolt szervert - amit eredetileg egy nagy genetikai kutatáshoz nyertünk - átmenetileg azonnal be tudtuk forgatni ebbe a rendszerbe, így a terhelést bírta az egyetemi rendszer. És így mi lehettünk a magyar egyetemek történetében az elsők, ahol az online tartott szenátusi ülésen hitelesített szavazást is lebonyolítottunk, több mint 70 résztvevővel.

De a továbbiakban sem a teljes visszarendeződésben gondolkodunk, hiszen az oktatás szempontjából is óriási jelentőségű előrelépést tettünk azzal, hogy két év előkészület után az SZTE a Coursera nemzetközi oktatási tér tagja lett. A világ legnagyobb online oktatási platformján a legjobb egyetemek - köztük például a Yale, a Michigani Egyetem, és olyan vállalatok, mint a Google és az IBM - 19 nyelven kínálnak közel 4 ezer kurzust. Az együttműködés eredményeképpen a szegedi hallgatók ingyen juthatnak hozzá ezekhez a tananyagokhoz és a kurzus elvégzését igazoló oklevélhez. Emellett a European University Alliance for Global Health (EUGLOH) nemzetközi projektben négy top 100-as egyetem oktatási anyagaihoz férhetnek hozzá a hallgatóink és az oktatóink, amivel a digitális oktatás magasabb szintre emelhető.

- Az idei felvételi ponthatárok miatt többen is megjegyezték: nem biztos, hogy jó, hogy a felsőoktatásba alacsonyabb lett a bejutási küszöb. Jelent-e az bármit is az egyetemre nézve, hogy melyik hallgató, vagy évfolyam hány ponttal kerülhetett be az adott szakra, képzésre?

Rovó László: Ha egy matematika példával válaszolnék erre a kérdésre, azt mondhatnám, hogy a végeredményt a hallgatók minőségének, az oktatók minőségének és az oktatásnak a szorzata határozza meg. Ezzel azonban csak azt szeretném érzékeltetni, hogy a felvételi pontszám fontos, vízválasztó jelentőségű információ, de csak abban az értelemben, hogy a felvételiző a feladatát jól teljesítette-e.

Meggyőződésem, hogy nem vettünk fel rossz képességű hallgatókat. Azt pedig, hogy a felvételt nyertek közül ki-mennyire fog megfelelni az egyetemen, majd az életben és a szakmájában, biztosan nem a felvételi pontszáma fogja eldönteni, hanem - például az orvosi egyetem esetében - az ősszel kezdődő hat évnyi képzése.

- Döntöttek-e már arról, hogyan kezdődik ősszel az idei szemeszter?

Rovó László: Három lehetőségünk van attól függően, hogyan alakul a továbbiakban a koronavírus-járvány. A stratégiánkat alapvetően ahhoz kell igazítani, hogy a járvány Magyarországon azért állt meg az eddig ismert szinten, mert az emberek 60 százalékkal csökkentették a személyes kontaktok számát. Az egyetem további működésére mindezt úgy lehet átfordítani, hogy a ma leginkább valószínű forgatókönyv szerint a nagyelőadásokat át kell tennünk az online térbe, a gyakorlati foglalkozásokat pedig, ahol a személyes jelenlét szükséges, a megfelelő védőeszközök biztosításával és rendelkezések betartatásával lehet majd megtartani. Nem lesz egyszerű feladat, de meg tudunk birkózni vele.

A másik verzió, hogy ha ismét súlyosbodik a helyzet, akkor minden oktatási tevékenység átkerül az online térbe. A harmadik verzió pedig e két végpont keveréke. Úgy lépünk majd vissza, ahogyan azt a járványhelyzet engedi.

fotó:Németh Dániel

- Fendler Judit: Jelenleg annyi a változó tényező, hogy a ma használatos kifejezéssel un. VUCA menedzsmentre van szükség, ami a volatilis, bizonytalan, összetett és ellentmondásos környezetben történő vezetési módszert teszi szükségessé.

Az aktuális járványügyi helyzethez igazodva van mód a gyakorlati oktatás elvégzésére, ezekkel kapcsolatosan a dékánok meghatározták: mi az, amihez ragaszkodnak. Ehhez kell nekünk a feltételrendszert megteremteni. Az érvényes szabályozás alapján a hallgatóinknak biztosítani fogjuk a kollégiumokat, de arra is készülnünk kell, hogy adott esetben a karantén helyzetet is kezelni tudjuk majd. Az egyetem, mint a térség egészségügyi ellátója, jelentős szűrési kapacitással is rendelkezik, így mi magunk tudjuk majd szűrni a saját hallgatóinkat is. Mind az oktatásban, mind az egyéb ellátásban felkészültünk az évkezdésre - azzal számolunk, hogy jönnek a magyar és a külföldi diákok is.

- Rovó László: Óvatosan indulunk, a döntéseinkben a megfontoltság elsődleges, hiszen a 21 ezer hallgató és a 8 ezer foglalkoztatott mellett Szeged város lakosságáért is felelősséggel tartozunk.

A cikk megjelenését a Szegedi Tudományegyetem támogatta.