A pedagógusok többsége sztrájkolna, sőt hajlanak a polgári engedetlenségre is, ez derül ki abból a felmérésből, amit a pedagógus szakszervezetek készítettek közel kétezer oktatásban dolgozó válaszai alapján.
A szakszervezetek augusztus második felében kezdtek adatgyűjtésbe azért, hogy felmérjék, hogyan vélekednek a közoktatásban dolgozó munkavállalók a kormány legutóbbi ajánlatairól, indokoltnak tartják-e a sztrájk fenntartását, illetve hogy a tiltakozás milyen formáit vélik elfogadhatónak.
Valamennyi megyéből, intézménytípusból elegendő válasz érkezett ahhoz, hogy az eredményeket kiértékelhessék, a legkevesebben Nógrád megyéből (itt található a legkevesebb érintett intézmény), a legtöbben pedig a fővárosból válaszoltak. A legtöbben az általános iskolákból, majd a gimnáziumokból, legkevesebben pedig a kollégiumi ellátásból válaszoltak a kérdésekre.
A válaszadók túlnyomó többsége - magasabb mint 99 százaléka - egyáltalán nem érzi elegendőnek a kormány által felkínált megoldást, vagyis hogy 14 százalékkal emelik a pedagógusbéreket. Összesen 1945 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy ez nem elfogadható, míg csupán 23 fő értékelte úgy, hogy a kormány ajánlata rendeben van.
A többség folytatni akarja a sztrájkot, és ami meglepő, hogy a polgári engedetlenséget választók aránya is minden várakozást felülmúlt.
A tanárok 29 százaléka akár határozatlan idejű munkabeszüntetésben is részt venne, amennyiben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapítványán keresztül a társadalmi összefogás segítségével ki lehetne pótolni a kieső jövedelmét.
Minden harmadik pedagógus - 34,8 százalék - hajlandó lenne akár egy-két hétig is sztrájkolni. Ha nem kapnának támogatás a kieső jövedelmek kiegészítésére a sztrájkoló pedagógusok, akkor is csupán 10 százalék körüli azoknak az aránya, akik nem vennének részt a munkabeszüntetésben. A határozatlan ideig munkabeszüntetők száma ebben az esetben is igen magas, 14 százalék fölötti - írják. A többség – a kompenzáció kiesésével – az egy-két napos (38,5 százalék) vagy egy-két hetes (29,6 százalék) munkabeszüntetéseket preferálna.
Nyisson később az ovi és a suli
A szakszervezetek szerint megoldás lehet a rendszeres munkabeszüntetés is – amikor a munkavállalók minden héten egy bizonyos időtartamot tölt munkabeszüntetéssel. Ennek a fajta tiltakozási módszernek igazából még akkor is magas a támogatottsága, amikor nincs lehetőség az illetmények pótolására – és egy ilyen tiltakozási akció akkor is érezhető lehet, ha minden héten akár csak néhány alkalommal nyit egy-két órával később az intézmény, az iskola, az óvoda.
A pedagógus szakszervezetek és az oktatási kormányzat közötti keddi tárgyaláson nem történt előrelépés. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára szerint nincs kormányzati döntés arról, hogy a pedagógusok bérét megemelnék vagy a túlórákat kifizetnék és erre a központi költségvetésből különítsenek el egy összeget, ahogy a munkaterhek csökkentése sem kerülhet még szóba – közölte Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja a tárgyalás után tartott online tájékoztatón.
A Pedagógus Szakszervezet pedig azt írta: az oktatás halasztást nem tűrő gondjai miatt fekete esernyőkkel tiltakoznak szeptember 1-én a székházuk előtt, és a hazain kívül a nemzetközi közvéleményhez, továbbá nemzetközi szervezetekhez is fordulnak.
A Diákok a tanárokért csoport pedig szeptember 2-án a Bazilika előtt tart szolidaritási demonstrációt a tanárokért.
Emellett arra kérik a tanulókat, hogy szeptember 1-én kockás ingbe menjenek az iskolai tanévnyitókra.
Beindulnak az engedetlenségi mozgalmak is
A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tantestületének harmincöt tagja polgári engedetlenségi akcióba kezd az új tanév első napján. A Tanítanék Mozgalom pedig azt írja: szeptember 5-től az oktatásban újabb polgári engedetlenségi hullám indul. Hiába tárgyaltak a szakszervezetek egy éven át a döntéshozókkal, nem történt semmi.