A Napi Gazdaság cikke Az országos bérajánlás megszületése után van, ahol fokozatosan közelednek a megegyezéshez a szakszervezetek és a munkáltatók, máshol már nem is lehetne távolabb egymástól a felek álláspontja, sőt akad munkahely, ahol már a sztrájk időpontját is kitűzték. Van olyan vállalat is, ahol a tavalyi sztrájkok közrejátszottak a bértárgyalások eredményében: a Magyar Postánál a decemberi országos megmozdulások idején sikerült 7,5 százalékos béremelést kiharcolni 2008-ra. Az OÉT 5,0-7,5 százalékos bérajánlása azonban mindenütt húzóerőnek számít. A tavalyi munkabeszüntetések másképp is éreztetik hatásukat: néhány vállalatnál még mindig sztrájkhangulat van, a munkavállalók sokkal könnyebben támogatják az érdekvédelmi kezdeményezéseket. A Kapos Volánnál például már hetek óta huzakodnak: a szakszervezet eredeti, 11 százalékos béremelési és a béren kívüli juttatások összegének 3 százalékos növelési igényét a munkáltató tartotta finanszírozhatatlannak, az utóbbi 6 százalékos keresetemelési ajánlatát a dolgozók utasították vissza. Jelenleg már a sztrájk elkerülése érdekében kérnek újabb időpontokat a felek, mivel a helyi szakszervezet munkabeszüntetést helyezett kilátásba. A tegnapi forduló is eredménytelen volt; sem mi nem engedtünk a nyolc százalékra mérsékelt igényünkből, sem a munkaadó nem tett kedvezőbb ajánlatot, sokallották, hogy minden dolgozó fizetését egységesen 12,5 ezer forinttal emeljék meg - mondta Dobi István, a helyi szakszervezet elnöke. Ha nem tudnak megállapodni, akkor január 22-én hat, 29-én nyolc-, február 5-én pedig tízórás sztrájkot tartanak. A szakszervezet szerint 95 százalékos támogatottsága lenne az akciónak. A Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) a 24 Volán-társaságra érvényes alágazati béremelési tárgyalások során jutott el a sztrájk fontolgatásáig: egyelőre egyeztető tárgyalást kértek a munkáltatóktól (sikertelenség esetén a következő lépés a sztrájkfelhívás lehet). A munkavállalók nyolcszázalékos keresetemelést és dolgozónként évi 60 ezer forint béren kívüli juttatást kérnek, a munkaadók 5-5,5 százalékos jövedelememelést ajánlanak. Ez elfogadhatatlan számunkra, mivel nincs arra garancia, hogy a nagy részét ne béren kívüli juttatásként adják a társaságok - közölte Korcsolayné Kovács Krisztina, a KKSZ elnöke -, márpedig akkor még a reálbér szinten tartásáról se lehetne beszélni. A megállapodás azon is múlik, hogy a tulajdonos állam milyen elvárásokat fogalmaz meg a veszteséges társaságokkal szemben: pluszforrások hiányában ugyanis csak a bérköltségek terhére javíthatnak érdemben eredményeiken a cégek. Az állami vasúttársaságnál és leányvállalatainál szintén kollektív munkaügyi vita zajlik. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) tízszázalékos alapbéremelést kér a januártól a MÁV-Trakció Zrt.-hez és a MÁV Gépészet Zrt.-hez kiszervezett dolgozók számára. A MÁV-Start Zrt.-hez került dolgozók esetében pedig tavaly júliusig visszamenőleg követelik a tízszázalékos béremelést. A VDSZSZ emellett szeretné elérni, hogy Kóka Jánosnak a még gazdasági miniszterként, a MÁV Cargo eladása kapcsán tett ígéretét teljesítse az állam: a vasúttársaságoknál dolgozó alkalmazottak kapjanak a cég eladásából befolyó bevételből két és fél havi bérnek megfelelő összeget. Gaskó István elmondta: a MÁV-Startnál eredménnyel kecsegtető tárgyalásokat folytattak ez idáig, tegnap azonban a cég vezetése visszalépett, így ma a VDSZSZ Start Társasági Szervezetének ügyvivő testülete értékeli a helyzetet, és akár sztrájkról is dönthet. A munkabeszüntetés időpontja még nem tudható, mert a többi társaságnál folyó tárgyalások eredményét is megvárják.