Azt gondolom, hogy 2020 első fél éve demográfiai sikertörténet, hiszen valamennyi népmozgalmi mutató javult. Azt látjuk, hogy az első fél évben összesen 5,5 százalékkal emelkedett a születések száma. A téli időszakban több mint nyolcszázalékos volt az emelkedés - a tavaszi számok kisebb többletet mutattak, és most júniusban megint 8,2 százalékkal nőtt a születések száma. Ezzel párhuzamosan a termékenység is növekedett, és örvendetes, hogy a halálozás a járvány ellenére is 5,5 százalékkal csökkent az elmúlt hat hónapban - mondta Fűrész Tünde, a népesedési problémákra választ kereső Kopp Mária Intézet elnöke a lapnak.

A kedvező demográfiai tendenciára hivatkozva a Magyar Nemzet munkatársa megkérdezte a szakembertől, hogy ez alapján 2030-ra sikerülhet-e elérni a társadalom reprodukcióját biztosító 2,1-es termékenységi arányszámot? (A 2,1-es termékenységi arányszámmal lehetne biztosítani a társadalom fenntartását reprodukciót, azaz a népességcsökkenés megállítását - a szerk.)

Kapcsolódó

Fűrész Tünde szerint az elmúlt tíz évben Európát tekintve Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv. A termékenységi arányszám az Eurostat adatai szerint 1,25-ről 1,55-re emelkedett 2018-ra, miközben a termékenységi ráta európai uniós átlaga 1,62-ről 1,56-ra csökkent. Ez azt mutatja az intézetvezető szerint, hogy elérhetjük, de legalábbis megközelíthetjük ezt a kettes értéket. Az, hogy a házasságkötések száma majdhogynem megduplázódott az elmúlt tíz évben, szintén egy olyan alap, amely előrevetítheti, hogy több gyermek fog születni a következő tíz évben - mondta Fűrész Tünde.

Fűrész Tünde korábban a bölcsődei rendszer átalakításával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos, 2014 és 2016 között az Emmi család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára, előtte négy évig pedig az Emmi családügyi főosztályvezetője volt.

"A nagycsalád ma már előny, nem szegénységi kockázat"

- Ezek alapján elmondható, hogy nagycsaládosnak lenni egyre vonzóbb? - tette fel a kérdést a lap munkatársa.

- Intézetünk megvizsgálta, hogyan változott az elsőként, másodikként vagy többedikként megszületett gyermekek aránya az összes születéshez képest. A harmadik gyermek vállalása esetében látható a növekedés, vagyis valóban egyre inkább divatossá válik a nagycsalád. Ehhez hozzájárulnak azok a támogatások, amelyek kimondottan a nagycsaládosokat célozzák, a családpolitikai eszközök között több olyan is van, amely nagyobb előnyben részesíti azokat, akik harmadik vagy többedik gyermekben gondolkoznak vagy már most is ennyit nevelnek. Így a nagycsalád már előnyt és nem szegénységi kockázatot jelent - véli Fűrész Tünde.

Ezt mutatják a KSH számai

A KSH júliusban közölte, hogy az előzetes adatok szerint 2020 első félévében 44 250 gyermek jött világra, ami 2291-gyel, 5,5 százalékkal több a 2019. január-júniusi születésszámnál. A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,50 volt a 2019 első hat hónapjára számított 1,41-hoz képest. Házasságot 26 792 pár kötött az első félévben, ami 11 százalékkal, 2704-gyel több házasságkötést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. A halálozások száma 5,5 százalékkal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában. A természetes fogyás így 23 százalékkal, 6024 fővel csökkent 2019 első félévéhez képest - írta a KSH

Jól jön a 10 millió forint

A Kopp Mária Intézet elnöke szerint "a születésszámok és házasságkötések mértékének növekedése mindenképpen összefügg azzal, hogy az életkezdéshez tízmillió forintot fel lehet venni, ez egy olyan szép kerek összeg, amely erős ösztönzést ad azoknak, akik már amúgy is gondolkoztak a családalapításon, de ennek eddig anyagi akadályai voltak".

A babaváró támogatás talán az egyik legnépszerűbb és legnagyvonalúbb támogatás, amelyet már több mint százezer család tudott igénybe venni. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával 15 ezer család jutott új autóhoz, a csok pedig már több mint 600 ezer szülő és gyermek számára jelent új otthont - sorolta az eredményeket Fűrész Tünde.