A fővárosban esett vissza a leginkább a gyermekvállalási kedv, 2022-ben csupán 9596 gyermek jött világra. Az év első kilenc hónapjában 15 százalékkal kevesebb baba született, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Budapest után Zala megye, ahol második legkevesebb újszülött látta meg a napvilágot, Zalában 11 százalékos csökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tavaly az év első kilenc hónapjában 66,1 ezer gyermek született, 3,3 ezer újszülöttel, 4,8 százalékkal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.

Ezekben a megyékben csökkent a gyermekvállalási kedv:

  • Békés megyében 1950 baba született, 9,6 százalékos visszaesést mért a KSH;
  • Győr-Moson-Sopron megyében 3197 élve születés volt, 8,6 százalékkal kevesebb baba született;
  • Tolna megyében 1315 gyermek született 8,1 százalékkal kevesebb baba látta meg a napvilágot, mint 2021 januárja és szeptembere között;
  • Bács-Kiskun megyében 3489 baba jött világra, 0,4 százalékkal kevesebb;
  • Fejér megyében 2943 baba született, 4,5 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben;
  • Baranya megyében 2204 baba jött világra, 0,4 százalékos visszaesés volt;
  • Csongrád-Csanád megyében 2552 babát vállaltak, 6,2 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben;
  • Hajdú-Bihar megyében 4119 baba jött világra, egy év alatt 2,7 százalékkal csökkent az újszülöttek száma;
  • Hevesben 2033 kisbaba jött világra, 2,6 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben;
  • Komárom-Esztergom megyében 2056 gyermek jött világra, az élve születések száma 1,9, százalékkal alacsonyabb volt,
  • Pest megyében 9555 gyermek jött világra, az élve születések száma 3,7 százalékkal esett vissza;
  • Somogy megyében 1907 gyermek jött világra, 0,3 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben;
  • Veszprém megyében 2117 gyermek jött világra, ez 3,3 százalékos csökkentés jelent.

Ezekben a megyékben nőtt a babák száma:

  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1880 baba született, 3,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban;
  • Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2636 gyermek jött világra, ez pedig 3,9 százalékkal több babát jelent;
  • Nógrád megyében 1352 gyermek jött világra, az élve születések száma 1,5 százalékkal volt magasabb;
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4787 gyermek jött világra, 5 százalékkal több, mint 2021-ben;
  • Vas megyében 1594 gyermek született ez pedig 0,9 százalékos emelkedést jelent.

Tavaly január 1-jén Magyarország népessége 9 millió 689 ezer fő volt, 0,4 százalékkal, 41,8 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Január és szeptember között 100,9 ezer halálozás történt, ami 11 ezer fővel, 9,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi magas bázisnál.

A halálozások száma a születésekénél jóval nagyobb mértékben csökkent az egy évvel korábbi magas bázis miatt is, ennek következtében a természetes fogyás a 2021. január – szeptemberi 42,1 ezer fővel szemben 17 százalékkal kevesebb, 34,8 ezer fő volt.

Csökkent a házasságok száma is

2022 első háromnegyed évében 53,3 ezer pár kötött házasságot, számuk 8,9 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi.

Budapesten csökkent a házasodási kedv 2022 első kilenc hónapjában: 8560 pár kötött házasságot, 14 százalékkal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában.

A házasságkötések száma Somogy megyét leszámítva az összes megyében csökkent, aminek az egyik oka az előző évi kiemelkedően magas bázisérték lehet, hiszen 2020-ban a Covid-19 járvány miatti korlátozó intézkedések hatására elmaradt házasságkötések jelentős részét 2021-ben tartották meg.

A legnagyobb házasodási kedv csökkenést Fejér megyében (17 százalék) és Győr-Moson-Sopron megyében (15 százalék) mért a KSH.