A magyar lakosság egészségi állapota, a megbetegedési és halálozási mutatók elmarad a nyugat-európai szinttől, (az MNB szerint a régiós országokhoz hasonlóan) ami már versenyképességi hátrány jelent. A nem megfelelő egészségi állapot csökkenti a munkaerő termelékenységét és a munkában eltöltött idő mennyiségét -hangsúlyozza az MNB versenyképesség javítását célzó jelentése, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra. A 18-64 éves korú magyar lakosság 45 százaléka szenved magas vérnyomás betegségben, közel 14 százaléka pedig cukorbeteg.

A megoldást az MNB szerint egy modern egészségügy hozhatja el, amelynek megvalósítása érdekében a jelentéskészítők három konkrét célt fogalmaztak meg és egy 22 pontos javaslatcsomagot állítottak össze. A javaslatok némelyike jól ismert, a szakma által évek óta napirenden tartott célkitűzés, amelynek megvalósításába már több államtitkárnak is beletörött a bicskája, másik részük a legfrissebb intézkedésekkel (cafeteria megvonás) is szembemegy, s van olyan, amelyik olyan évtizedes tabukhoz nyúlna hozzá, mint a kiegyensúlyozatlan kórházi finanszírozás kiegyensúlyozása, vagy a tvk-korrekció.

Kapcsolódó

Elkerülhető életév veszteség a 70 év alatti halálozásoknál  100 ezer azonos korú lakosra 2014
MNB

A modern egészségügy felé vezető célok:

  • A háztartások közvetlen egészségügyi kiadásainak aránya csökkenjen a visegrádi országok szintje alá az összes egészségügyi kiadáson belül, azaz  a jelenlegi 28 százalékról 18 százalékra zsugorodjon. (A 2017-es OECD adatok közel 30 százalékos lakossági arányt tartanak számon, szakmai vélekedés szerint a 15 százalék feletti részarány már súlyos terhet ró a lakosságra.)
  • Az egészségesen várható élettartam a V4-es országok legjobbjává javuljon, vagyis 60,1 év helyett 63,7 egészséges évre számíthasson egy magyar állampolgár.
  • Évente legalább legalább egy darab, nemnek, korcsoportnak és kockázati tényezőknek megfelelő szűrővizsgálat álljon a magyarok rendelkezésére.

Mindezt hogy?

Az egészségügy pénzügyi revíziójának első pontja mindjárt maga a megvilágosodás. Szemben az eddigi hivatalos kommunikációval, mely egyre inkább az ellátórendszerre hárítja a felelősséget a hiányosságokért, a jelentéskészítők "Valós költségekre épülő állami finanszírozási rendszer kialakításáról" beszélnek.

Itt találjuk az eredményességhez kötött finanszírozás bővítését és a teljesítményvolumen-korlátok (tvk) felülvizsgálatát is. Vélhetően a hálapénznek szabna gátat az átlátható bérezési rendszer és a pénzügyi és szakmai ellenőrzés erősítése is. Újszerű elem a felírt gyógyszerek szükségességének felülvizsgálata.

Öt javaslatot fogalmaz meg az MNB az állami ellátás javítása, racionalizálása érdekében, ezek között sok újdonságot nem találunk. A minimumfeltételek, szakmai és finanszírozási protokollok kialakítása régi adóssága az ágazatnak, akárcsak a háziorvosi rendszer megerősítése és az egynapos ellátások kapacitásainak bővítése. Ugyanezt elmondható a rehabilitációs és a hosszú távú ápolási kapacitások növelése című fejezetről, egyedül az elégedettség mérés megcélzása hoz némi friss színt az évek óta ismert pontok közé.

Nem hőkölt vissza a javaslatot megfogalmazó team az érzékeny területektől sem, öt területen nyúlna a finanszírozási ügyekhez, a beavatkozással a háztartások közvetlen kiadásainak egy részét intézményesített területekre irányítaná.  A cafeteria-rendszer friss megnyirbálásával szembemenve épphogy a vállalati egészségügyi csomagok adókedvezményét teszi első helyre, de adókedvezményt nyújtana a magán egészségbiztosításokra is. Ösztönözné az egészségpénztári be- és kifizetéseket, támogatná a  prevenciós és szolgáltatásfinanszírozási  számlákat (bármit is jelentsen ez) és szorgalmazza a magánszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségét. Összességében a területen megjelenő javaslatok egy az államival együttműködő, de mindenképpen erősödő magánegészségügy pozícióit körvonalazzák.

A javaslatkészítők kulcsszerepet szánnak a betegségek megelőzésének, a területen hat pontban foglalják össze a teendőket, elsőként említve a rendszeres állapotfelmérések és szűrések támogatását. Mindjárt ezután a talányos megfogalmazású "beteg-együttműködésen alapuló gyógyszerárkorrekció" korrekció következik az ötletek listáján. Szó van még átfogó mentális egészségcsomag kidolgozásáról és végrehajtásáról, a tömegsport és stresszkezelési tréningek támogatásáról, valamint a telemedicina fejlesztéséről.

A teljes jelentés itt olvasható.

Fotó: Shutterstock