A prognózis szerint az idei évre tervezett 1,8 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitcél a családvédelmi intézkedések ellenére is teljesülhet, sőt a deficit tavalyhoz hasonlóan ismét elmaradhat a tervezettől.
A bank szerint az államadósság GDP-arányos mértéke az Eximbankkal együtt számolva 2019-ben 68 százalék alá, jövőre pedig 64 százalék közelébe csökkenhet a múlt év végi 70,8 százalékról.
Az uniós projektek teljesülést követő elszámolása miatt a következő években jelentős többlet keletkezhet a pénzforgalmi egyenlegben, ami lehetővé teheti az adósság nominális csökkentését is - vélekedtek a Takarékbank elemzői.
A beruházási dinamika a pénzintézet szerint lassulhat a magas bázis és a kapacitáskorlátok miatt, azonban továbbra is kétszámjegyű marad. A beruházásokat idén elsősorban a lakásátadási hullám felfutása fogja vezetni, de továbbra is igen erős a beruházási tevékenység az iroda, kereskedelmi, ipari, logisztikai, szálláshely szolgáltatási területen - jegyezték meg a közleményben.
A Takarékbank elemzése felhívta a figyelmet, hogy az európai konjunktúra egyre gyorsabban romlik, azaz a magyar gazdaság külső környezete egyre kevésbé támogató jellegű. A külső környezet romlása kockázatot jelent a növekedésre nézve, emellett a jelentős csapadékhiány érdemben ronthatja a mezőgazdaság kilátásait. A bank arra számít, hogy az export idén 6,4 százalékkal, az import pedig 7 százalékkal növekszik.
Az infláció az év közepére újra 3 százalék közelébe kerülhet, így a pénzintézet éves átlagban 3,4 százalékra emelte az inflációs várakozását idén a tavalyi 2,8 százalék után.
Az idei év végére a forint visszaerősödhet; az euró a 315 forintos szint közelébe kerülhet, ezt követően pedig a korábbi időszakot jellemző 310-315-ös sávban mozoghat. Magyarázatként hozzáfűzték: a forint erősödését az is támogathatja, hogy a viszonylag magas GDP-növekedésre tekintettel a nagy hitelminősítők a következő években tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait.
A munkanélküliségi ráta idén 3,3 százalék közelébe kerülhet a tavalyi 3,7 százalékról, azaz még feszesebbé válik a magyar munkaerő-piac.
A pénzintézet várakozásai szerint idén 9,6 százalékkal nőhetnek a bérek a minimálbérek és a garantált bérminimum 8 százalékos növelése, valamint az egyre fokozódó szakember hiány miatt. Ez a várt 3,4 százalékos inflációval 6 százalékot kissé meghaladó reálbér növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 51 százalékkal nőhetnek a reálkeresetek.