- Miről szól Magyarország talajminőségének átfogó felmérése, mi a jelentősége?
- Magyarországon nagyon különbözők a talajok. A felmérés célja volt ennek és a különböző talajtípusok termelésre gyakorolt hatásának megismerése, hogy tudjuk, hol melyik növény és termesztési technológia a legideálisabb. Itthon a vetőmagoknál és a növényvédő szereknél már elértük a maximumot, ezzel nem lehet fokozni a termésátlagot, fenntarthatóságot - az egyetlen esélyünk a talaj. Talajszkennerek, normalizált vegetációs index (NDVI) kamerák már jelenleg is használatban vannak, de ezek még inkább kezdetlegesek és foltszerűek hazánkban. Feljövőben van a precíziós gazdálkodás vagy a szőlőtermesztésnél a talajvédő művelés is.
Nem lehet évtizedekig csak kivenni a talajból, intelligens gondolkodás kell, hogy tudjuk, mi van a talpunk alatt és mit kell pótolni. Talajvizsgálattal megállapítható, milyen tápanyagok hiányoznak, pontos dózissal pótolhatók. Nagy figyelmet kell fordítanunk növényeink immunrendszerének javítására is. A pontos és részletes információ hiánya a talajokról most is aktuális probléma, de erős állami elköteleződésre lenne szükség ahhoz, hogy a felmérés- részletes, nagyméretarányú talajtérképezés befejeződjön.
- Említett innovatív módszereket. Augusztus elején hazánkban, az Európai Unió tagállamai közül elsőként, elfogadták a Digitális Agrárstratégiát. Hol állunk a digitalizáció és innováció terén a mezőgazdaságban?
- A talajszkennelést alkalmazzák kisebb-nagyobb gazdaságokban az inhomogenitás meghatározására, monitoringra, további szükséges lépések a dróntörvény (a jogszabály várhatóan 2020 nyarára lép életbe - a szerk.), illetve bizonyos szerek drónra való engedélyezése. Azt gondolom, hogy mi, szaktanácsadók, innovatívak vagyunk és igyekszünk ebben a témában is felkészültek lenni. Segítené ezt, ha lennének bejáratott csatornák, ahol erről informálódhatnánk. A magyar digitális agrárstratégia sikeres megvalósításához szerintem szükséges, hogy figyeljen a helyi sajátosságokra, legyen elegendő idő a bevezetésre és a gazdák többször, több irányból hallják, milyen elvárásokkal és lehetőségekkel jár majd ez számukra.
- Mi a helyzet a fiatal gazdákkal az innováció terén?
- A fiatalabb generációk a mezőgazdaságban nyitottabbak az újító megoldásokra, általában könnyebben kezelik a digitális eszközöket. Magyarországon van már agrárinformatikus képzés is. Az idősebbek sem akarnak lemaradni, bár ők sokszor azt a megoldást választják, hogy valaki mást alkalmaznak az eszköz kezelésére.
- Mint nő és családanya, hogyan látja a nők helyzetét és szerepét a mezőgazdaságban?
- Az agrárszektor még mindig inkább férfiak dominálta terület. A nők precizitása, empatikus hozzáállása nagy értékkel bír sok területen, például előnyös szaktanácsadóként is. A gazdaságokban a nők sokszor az adminisztratív feladatokkal foglalkoznak, de döntéshozói szerepben is láthatjuk őket. A nők jobban keresik az innovatív megoldásokat, mert családanyaként egyszerre több szerepkört kell összehangolniuk és ehhez új megoldások szükségesek; a digitalizáció az időgazdálkodásban és a család-munka egyensúly megteremtésében is kulcsfontosságú.