Újra elérhető, bár továbbra is sokszor akadozik a közszolgálati állásportál, ahol tanári, pedagógusi, tanítói álláshirdetések zöme van fenn. Korábban egy hétig egyáltalán nem volt elérhető a weboldal.

Jelenleg egy általános iskolai tanár bruttó 390 952 forintot keres. Nem véletlen, hogy rengeteg tanári állás betöltetlen jelenleg is Magyarországon.

A 2023. július 31-i adatok szerint:

  • a pedagógus szóra 985 hirdetés érhető el;
  • a tanári állás 1866 hirdetésben keresnek jelentkezőt;
  • a tanító szóra 788 találat jelent meg;
  • az óvodapedagógus hirdetések száma 542;
  • a gyógypedagógusok is 345 álláshirdetésre jelentkezhetnek;
  • a matematikatanárt 416 iskolában keresnek;
  • iskolapszichológust pedig 124 hirdetésben.
A Pulzus kutató a Napi.hu kérésére készített egy kutatást, eszerint a felnőtt lakosság többsége – a válaszadók negyede szerint – a pedagógusok bérét 30-50 százalékkal megemelné. Minden ötödik válaszadó azt mondta, hogy 10-30 százalék közötti béremelést tartana indokoltnak, 50 és 80, illetve 80 és 100 százalék közötti béremelést a megkérdezettek 15 és 14 százaléka adna. A kormány tervei szerint 2027-re egy kezdő pedagógus bruttó bére elérheti a bruttó 800 ezer forintot is, és két évre rá a bruttó egymillió forint sem kizárt – ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is elmondta a kormányinfókon. És azt is mindig hozzáteszi, mivel Magyarországra nem jönnek jelenleg uniós források, ezért egy nagyobb mértékű pedagógus béremelés az európai uniós pénzek megérkezésétől függ.

Brutális a tanárhiány

A pedagógushiány korábbi lassú, hullámzó növekedését 2015 és 2016 után rendkívül gyors növekedés váltotta fel, és ekkor a települések közötti különbségek is átrendeződtek – írja tanulmányában Varga Júlia ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet tudományos munkatársa. Korábban a települési hierarchiában felfelé haladva rendszerint egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-re, 2020-ra számos hiánymutató azt jelezte, hogy Budapesten van a legnagyobb gond.

Példaként említi, hogy 2010-ben a budapesti óvodák 7 százalékában volt csak üres álláshely, 2020-ra az arány 55 százalékra nőtt, a budapesti általános iskolák között 17 százalékról 64 százalékra nőtt az érintett intézmények száma, a budapesti gimnáziumokban 13 százalékról 36 százalékra.

A szakképző intézmények között 2015, 2016 után minden településtípuson nagyon jelentős mértékben, 31 százalékpont körüli értékben növekedett azoknak a feladatellátási helyeknek az aránya, ahol volt betöltetlen pedagógus-álláshely.

Az, hogy a távollévők mekkora hányadát helyettesítik az oktatási intézmények, szintén jelezheti a pedagógushiányt. 2016 után jelentősen csökkent minden településtípus esetében a helyettesítésben foglalkoztatott tanárok aránya.

2016-ban még a tartósan távol lévő tanárok 82 százalékát állandó helyettesítő pótolta, 2017-ben viszont már csak 64 százalékukat, 2020-ban pedig 57 százalékukat.

A kormány folyamatos tagadásban van, hogy Magyarországon nincs pedagógushiány. A kormányinfón Gulyás Gergely úgy fogalmazott júniusban, hogy jelenleg összességében kijelenthető, hogy nincs pedagógushiány, pusztán területi létszám hiányról – az országon belüli, csak régiós eltérésekről – lehet beszélni - válaszolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy újságírói kérdésre.

A tanév hosszabbításra reagált a szakszervezet

Nem ért egyet a tanév hosszabbításával a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), és azt is nehezményezték, hogy a Belügyminisztérium mindössze nyolc napot adott adott a 2023-as 2024-es tanév rendjének véleményezésére.

A belügyi tárca a múlt héten tette közzé a kormány honlapján azt a tervezetet, ami szerint a szeptemberben induló tanévben hosszabb lehet a téli, és a tavaszi szünet is. Viszont egy héttel tovább kell majd iskolába járni nyáron vagyis a tanév június 15-e helyett június 21-ig tartana. A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy 2023-ban szeptember elseje péntekre esik, érdemes lenne a hétfői tanévkezdést átgondolni, főleg a kollégisták miatt.

A szakszervezet szerint a nyári szünet rövidítésekor az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. A tanítás zömében nem légkondicionált termekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljes értékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 24. és június 26. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-éig le kell bonyolítani.

A téli szünet meghosszabbítása mögött pedig pusztán a fűtési költségek spórolása áll, ez átgondolatlan lépés, és kifejezetten a tanulók érdekeivel ellentétes az is, hogy a téli szünet meghosszabbításával a félévi osztályzatok lezárása előtt mindössze két hét áll rendelkezésre - véli a PDSZ.

Egyelőre csak a jelzések tizede igazolódott be

Legfrissebb adatok szerint már legalább 455 pedagógus mondott fel június 1-je és július 20-a között - derül ki a tankerületi központok adataiból írja a Népszava írt. Azt is közölték, hogy a kilépők mellett június 1-je és július 20-a között 56 tankerület esetében összesen 1776 fő létesített új közalkalmazotti jogviszonyt, vagyis a belépők száma jóval meghaladja a kilépőkét.

Amikor elfogadták a pedagógusok által sokat vitatott státusztörvényt a parlamentben, akkor a Napi.hu is megírta, hogy az aHang petíciójában ötezer közoktatásban dolgozó jelezte, hogy elhagyja a pályáját, ha a bosszútörvényt megszavazzák, egyelőre ennek nyoma sincs.

Hozzányúlnak a pedagógusképzéshez

A következő tanévtől rugalmasabbá válnak a pedagógusképzések, ezzel is segítve azokat, akik szívesen választják a pedagóguspályát - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-vel.

Tavalyhoz képest 67 százalékkal nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma, így ősztől 10 514-en kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami az elmúlt hat év legmagasabb száma.

A tanárképzésben a felvételizők száma azoknál a rövid ciklusú képzéseknél emelkedett a legnagyobb mértékben, ahol a már meglévő diploma mellett biztosítanak további szakmai és módszertani képzéssel 3-4 félév alatt tanári diplomát.

A most megjelent rendelet ezeket a rövid ciklusú képzési lehetőségeket bővíti ki, így szeptembertől már egyes alapképzésekre építve is lehet két és három féléves tanári mesterszak sikeres elvégzésével tanári diplomát szerezni, mind nappali, mind levelező tagozaton.

Az eddigi négy féléves újabb tanári oklevelet adó mesterképzésnél, meghatározott tanárszakokon a képzési idő három félévesre rövidül például matematika-, a földrajz-, és a biológiatanárok esetében - közölte a KIM.

És szintén rövidül a képzésidő a mérnöktanár, a közgazdásztanár, az agrármérnöktanár, a szociális ismeretek tanára szakon.

Az óvodapedagógusok pedig az újabb oklevelet adó képzésben két év alatt szerezhetik meg az 1-4 osztály tanítói feladataira feljogosító tanítói szakképzettséget. Ez a módosítás egyben segítséget jelent az óvoda és iskola közötti váltásban a gyermekeknek.