"W", amelynek az első fele sokkal nagyobb, mint a második.

Leginkább így lehet leírni azt, ahogy az üzemanyagárak változtak tavaly március óta Európában, amikor a koronavírus megjelent a kontinensen. Tavasszal a kereslet csökkenése sokkolta az olajpiacot, a Brent ára 20 dolláros szintre süllyedt magával rántva mind a benzin, mind pedig a gázolaj árát.

Ezt követte egy "plató", amikor az olaj ára 43-45 dolláron stabilizálódott, ősszel csökkentek kicsit az árak, tél óta pedig kilőttek, a kőolaj hordójáért jelenleg 63 dollár környékén kérnek.

Kapcsolódó

Az üzemanyagár-görbék persze minden országban másként festenek, hiszen más az árak szerkezete. Egy olyan országban, ahol az üzemanyagok adótartalma nagy - főleg a fix jövedéki adóé - ott az olajárak kevésbé rángatják a kiskereskedelmi árakat, de a devizaárfolyam sem mindegy, főleg az eurózónán kívül. A benzinkutak kiskereskedelmi árrését ráadásul növelni kellett, hiszen attól, hogy kevesebben tankolnak, a rezsit és a béreket ki kell fizetni. Erről itt írtunk részletesebben.

Magyarország üzemanyagárgörbéje sok tekintetben eltér Európa más országaitól. Hazánkban az üzemanyagok jövedéki adója viszonylag alacsony, az európai minimum körül mozog, részben ennek is köszönhető, hogy márciusban, amíg a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest nem szállt az egekbe hatalmas zuhanásnak lehettünk tanúi, különösen a benzin esetében.

A következő grafikonon az uniós országok benzinárgörbéjét rajzoltuk fel, mindegyikét nemzeti devizában, mellette pedig minden ország esetében ott a magyar ár forintban. A cél nem az összehasonlíthatóság (almát a körtével esete) volt, hanem annak ábrázolása, hogy a magyar benzinár mennyivel hektikusabban mozgott, mint az európai országok többségében, illetve, hogy itthon már jócskán meghaladtuk a 2019-es árszintet, míg az uniós országok zömében ezt még nem érték el. (Az országok között azok nevére kattintva vagy a nyilakkal lehet váltani)

A gázolaj esetében is hasonló a kép, azzal a különbséggel, hogy a kezdeti esés nem volt kiugró európai összevetésben, a felpattanás viszont igen, mára a magyar gázolaj is több éves rekordon áll a maga 420 forint körüli árával.

Az átlagostól eltérő görbék mögött nagyrészt az áll, hogy a forint nem teljesített túl jól tavaly sem az euróhoz, sem pedig a dollárhoz viszonyítva. A régiós devizák persze szintén estek, de a Magyar Nemzeti Bank jobban tolerálta a gyengébb forintot.

Látványos különbség 2019 átlagához képest

Magyarország különutassága még inkább látszik, ha a 2020-tól kezdve az árakat a 2019-es átlagárhoz hasonlítjuk, szintén nemzeti devizában. A magyar adatot vastag piros vonallal, a többi sárgával jelöltük, a vonalak a tavaly előtti átlagtól való százalékos eltérést mutatják a benzinnél és a gázolajnál egyaránt. Jól látható, hogy míg tavaly tavasszal a magyar árak jóval nagyobb mértékben zuhantak, mint Európa más országaiban, mostanra azonban az élvonalba került, az árak meghaladják a 2019-es átlagot.

Adóemelések a válság közepén

A magyar üzemanyagárak indirekt adótartalma (jövedéki adó és készletezési díj) kétszer is emelkedett a járvány ideje alatt. A jövedéki adót azért emelték, mert a Brent olaj ára tartósan 50 dollár alá esett, a készletezési díj (pontosabban a tagi hozzájárulás) növelését pedig a koronavírus-járvánnyal és az ezzel összefüggésben elrendelt rendkívüli kormányzati intézkedésekkel indokolta a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ).

A legtöbb országban nem történt emelés, de ahol például évente változtatják a jövedéki adót, mint például Finnországban, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában, vagy éppen Németországban, ott a válság sem tántorította el ettől az országokat.

Az "egyéb komponensek", mint nálunk a készletezési díj, emelése viszont kuriózum.

Jöhet az a szint ahol az emberek leteszik az autót

Szerdától a benzinért 410, a gázolajért pedig 425 forintot kell fizetni vagyis nagyon közelednek a 2021-es csúcsértékek amikor 450 forintnál is többe kerültek az üzemanyagok. A Pulzus, lapunk megbízásából készített közvélemény-kutatása szerint az autósok 47 százaléka már 450 forintos benzin vagy gázolajárnál érdemben csökkentené autóhasználatát, 21 százalékuk 500 forint 9 százalékuk 600 forint, 7 százalékuk pedig 1000 forintos literenkénti árnál gondolná át, miként közlekedik. Van ugyanakkor 16 százalék, akinek mindegy, mennyibe kerül az üzemanyag, akkor is autózni fog.