A nagyszülők generációja beköltözött a faluból a városba, a szülőké a városból a fővárosba, a fiatalok pedig még tovább mentek, valamelyik nyugat-európai nagyvárosban tervezik a letelepedést. Egyebek között ez is kiderül a Blochamps Capital Youth Affluent Financial Survey kutatásából. A felmérés során több száz külföldön tanuló fiatalt kérdeztek meg, olyan vezető egyetemekről, mint Cambridge vagy a Harvard, személyes 60 perces interjúk keretében, a jövő sikeres diplomás generációja vallott egyebek mellett a karrierterveiről és a pénzügyi szolgáltatókhoz való viszonyáról is.

Ez a réteg azért érdekes, mert belőlük kerülhet majd ki a jövő prémium, illetve privátbanki generációja. Jelenleg ugyan a többségük még a tandíjára gyűjt, de ha elvégzi az iskoláit, akkor várhatóan jó állást tud szerezni magas fizetéssel, és a következő évtizedekben sok pénzt bízhat a bankokra, brókercégekre. A pénzügyi szolgáltatóknak ezért is lehet fontos, hogyan vélekedik ez a réteg a pénzügyekről, a befektetésekről.

Csak minden negyedik jönne haza

A felmérés alapján sajnos a magyar pénzügyi cégeknek elvileg kevés reményük van arra, hogy náluk helyezik majd el ezek a fiatalok hosszabb távon a pénzüket. Arra a kérdésre ugyanis, hol terveznek elhelyezkedni a következő 5-10 évben, csak a megkérdezettek 26 százaléka mondta azt, hogy Magyarországon. 12 százalék már döntött arról, hogy melyik konkrét külföldi célországban telepedik le a tanulmányai után, további 14 százalék pedig annyira jól érzi magát ott, ahol tanul, hogy az iskolák befejezése után is ott marad.Ez a kötődés feltehetően akkor a legerősebb, ha az ott tanuló fiatal komoly párkapcsolatot alakított ki abban az országban, ahol tanul.

„Ugyanakkor a beszélgetések során az derült ki, hogy a munka helyszínétől függetlenül, hiszen a diákok csaknem fele (48 százalék) még nem döntött arról, melyik országban tervezi a jövőjét, nem zárják ki, hogy haza transzferálják a hosszabb távú megtakarításra szánt likviditásukat. Igaz, itt a fiatalok rendre kiemelték, hogy a döntésükben fontos szerepet játszik az éppen uralkodó hazai munkakörnyezet..” – fűzi hozzá a kutatási stábot vezető Hungarian Youth Association társigazgatója, Karagich Bálint.

Ötből három fiatalnál a majdani karrierlehetőségek szabják meg, melyik országban helyezkedik majd el. A magyarországi cégekkel kapcsolatban viszont sokuknak vannak fenntartásai. A külföldön tanulók 94 százaléka úgy véli, könnyebb ugyan egy külföldi diplomával elhelyezkedni, mint egy magyarral, de a magyar vállalatok nem értékelik megfelelően a végzettségüket, nem elégítik ki a motivációikat. A megkérdezettek a nemzetközi tanulmányok miatt magasabb fizetést, jobb karrierlehetőséget, nyitottabb, innovatívabb szemléletet várnának el a majdani munkáltatótól.

Sokan szeretnének vállalkozni

A külföldi tanulást választó diákok meglepően nagy arányban indítanának saját vállalkozást is. Hat százalékuknak jelenleg is van vállalkozása, két százalékuknak pedig volt korábban, közülük persze van olyan is, aki már nem tervez újabbat indítani. 54 százalék nyilatkozta azt, hogy jelenleg még nincs vállalkozása, de a jövőben indítani szeretne, és csupán 38 százalék mondta azt, hogy nem kér a vállalkozói létből. A diákok kétharmada dolgozik már az egyetem alatt is, és a kutatás szerint nagyságrendi különbség nincs a jobb módú és a kevésbé vagyonos szülők gyermekei között, a gazdagabb családokból jövő fiatalok 64 százaléka is vállal munkát annak érdekében, hogy finanszírozni tudja a külföldi tanulást, megélhetést.

Látszik a társadalmi és gazdasági hatásközpontú gondolkodásmód is. A saját vállalkozást tervezők több,mint fele azért indítana céget, mert olyan ötlete van, amellyel reményei szerint ki tudna tölteni valamilyen piaci rést. 19 százalék azért szeretne saját céget, hogy elkerülje az alkalmazotti létet, ugyanennyi fiatalt a meggazdagodás lehetősége vonz. Rajtuk kívül volt még 8 százalék, aki a kedvezőbb adózás miatt dolgozna inkább a saját vállalkozásában, mint másnak a cégében.

Jellemző a több bankszámla

Bár a karrier terén kevés fiatal tervezi Magyarországon a jövőjét, a pénzügyeket sokan intézik még idehaza. A megkérdezettek 82 százalékának ugyanis van magyarországi bankszámlája, a többség persze (78 százalék) Magyarországon és külföldön is rendelkezik banki kapcsolattal. 18 százalék viszont Magyarországon már nem nyitott bankszámlát, kizárólag külföldön.

A legfontosabb szempontok a fiatalok számára - érthetően - a kényelmes és olcsó devizaváltás, 95 százalékuk ezt nézi az első helyen, amikor pénzügyi szolgáltatót választ, ezen a téren pedig a magyarországi bankok erős lemaradásban vannak a fintech cégekkel szemben. A második legfontosabb tényező a fiataloknál a könnyen kezelhető online befektetési platform volt.

A szolgáltatóhoz akkor maradnak hűségesek a fiatalok, ha kényelmesen tudják intézni nála minden pénzügyüket. A második helyen a felhasználói élményt jelölték meg, amibe aligha fér bele olyasmi, mint a hosszas várakozás egy telefonos ügyfélszolgálatra. A szolgáltató minősége, megbízhatósága csak a harmadik lett a rangsorban, vagyis hiába figyelmeztetnek a hatóságok arra, hogy bizonyos fintech szolgáltatók esetében nagy a kockázat, ez a külföldön tanuló fiatalokat kevésbé aggasztja, amíg a szolgáltatások minősége ellensúlyozza azt. Míg a magyarországi felnőtt lakosság körében végzett felmérések szerint az ismerősök véleménye kiemelkedően fontos a bankválasztásban, az ebben a felmérésben részt vevő fiatalok erre nem sokat adnak, csak 4 százalékuk választott ez alapján pénzügyi szolgáltatót, és mindössze 2 százalék volt azok aránya, akik az alapján döntöttek, hogy az intézmény milyen hozamokkal fektette be korábban a megtakarításokat.

A megkérdezett fiatalok csupán kétötöde választott olyan bankot magának, amelynél a szülő is privátbanki vagy prémiumbanki ügyfél. 34 százalék olyan intézménynél kezeli a pénzügyeit, ahol a szülőnek biztosan nincs számlája, további 26 százalék pedig nem tudta megmondani, van-e számlája a szüleinek az általa választott szolgáltatónál.