A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Számos vonatkozásban ellentmondanak a hivatalos kormányzati kommunikációnak a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatási Központ (NFKK) tanulmányának megállapításai. A NFKK tanulmánya szerint a magyarországi felsőoktatás finanszírozásában 2010 és 2011 stabilitást, 2012 már az állami költségvetési támogatás csökkentését, év végi kényszer-megtakarítást hozott. Az NFKK tanulmánya szerint az oktatásra fordított költségvetési kiadások itthon a GDP 5,3 százaléka körül alakultak 1995 és 2005 között.
Az elmúlt hét évben azonban szétnyílt az olló, aminek fő kárvallottja a közoktatás volt. A felsőoktatás finanszírozásának GDP-arányos mértéke Magyarországon az európai rangsor alsó harmadába tartozik, 1 százalék körüli − nagyjából állandó −, illetve ez alatti mértékkel. Európában és az OECD-országok körében is példátlan helyzetbe kerül az ágazat, ha a 2011-ben a közoktatásban megindult csökkentési tendenciának, illetve a tavalyi és idei költségvetési előterjesztéseknek megfelelően a finanszírozás mértéke a korábbi kétharmadára csökken (ráadásul a magyar GDP nominális értéke a fejlett országokhoz viszonyítva önmagában is alacsony).
Az elemzés szerint a jelenlegi helyzetet nincs mivel összehasonlítani, ugyanis 2011-ben és 2012-ben sem készültek részletes előrejelzések vagy forgatókönyvek, számításokat is tartalmazó modellváltozatok a felsőoktatásban. Annyi azonban ismert, hogy tavalyelőtt 189 milliárd, 2012-ben pedig 170 milliárd forint költségvetési támogatás áramlott különböző címeken a felsőoktatásba.
A kutatás ellentmond a kormányzati kommunikáció diplomás-munkanélküliségről szóló állításainak is, az NFKK felmérése szerint ezek "tévhitek". A helyettes államtitkár elmondta, a friss diplomások 20 százaléka nem a szakterületén helyezkedik el, másik 22 százalék pedig képzettségénél "lejjebb" tud csak munkát találni. A tanulmány szerint azonban a képzettségi listán felfelé haladva feleződik a munkanélküliségi ráta, az alapfokú végzettségűek körében tapasztalt több mint 20 százalékos arány a középfokú végzettségűeknél 10, a diplomásoknál pedig 5 százalék alatt van.
Az OECD és az Eurostat adatai szerint a közép- és kelet-európai országokban a tanulásba fektetett összeg sokkal magasabb megtérüléssel jár, mint a nyugati gazdaságokban. Míg az OECD-országokban a felsőfokú végzettségűek átlagosan másfélszer többet keresnek a középfokú végzettségűeknél, addig Magyarországon több mint kétszeres az előny.