Az első célterület a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése, bele értve a tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek fejlesztését és az együttműködéseik kialakítását is, továbbá a tanyasi közösségi tér kialakítása tartozik ide.
A második célterület a tanya gazdálkodásának a fejlesztése. Ide tartozik - egyebek mellett - a gazdasági épületek felújítása (a villamos energiához, ivóvízhez, valamint szennyvíz-kezeléshez és -elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztések kivételével), a gazdálkodást segítő gépek, eszközök beszerzése, a növényi- és állati szaporító anyag vásárlására, az állatállomány kialakítása, illetve bővítése.
A harmadik célterület a tanyai lakóépület felújítása (de itt sem jár támogatás a villamos energiához, ivóvízhez, valamint szennyvíz-kezeléshez és -elhelyezéshez kapcsolódó fejlesztésekre), továbbá a tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése.
Az első célterületen a költségek 90 százaléka, míg a harmadikon azok 75 százaléka jár támogatásként. A második célterület speciális, mivel az mezőgazdasági csekély összegű támogatásnak minősül. Az uniós előírások szerint arra legfeljebb 15 ezer euró adható, de a támogatás aránya az igénylő életkorától függ. Így a 40 év alattiak a fejlesztés 90 százalékát, míg az attól idősebbek a 75 százalékát igényelhetik.
A rendelet melléklete - mindhárom területhez - közli az elbírásláshoz alkalmazott pontozást. A második célterületnél - a gazdaság fejlesztésénél - maradva, például aki az elmúlt három évben nem kapott ilyen támogatást, az 5 pontot kap, mindenki másnak 0 pont jár. A tanyán élő állandó lakosok száma szerint 5 pont jár, ha ötnél többen élnek ott, 3 pont a 4-5 fős tanyának, 1 pont a 2-3 fősnek és nulla pont az egyszemélyesnek. Amennyiben a tanyán gazdálkodó felsőfokú mezőgazdasági, vagy élelmiszeripari végzettséggel rendelkezik, 6 pontot kap. A középfokú végzettségért 3 pont jár, az alatt nincs pont - derül ki a Magyar Közlönyből.