A zöldség-, illetve a hüvelyesek fogyasztásában Magyarországnak még bőven van hová fejlődnie. A Bonduelle reprezentatív kutatásának eredményei alapján a napi fogyasztási arányokat tekintve a legtöbben (45 százalék) tejterméket és fehérlisztből készült pékárukat (41 százalék) fogyasztanak, a friss zöldségek fogyasztási aránya pedig mindössze 37 százalék.

A válaszadók szerint teljes napi táplálkozásukból 26 százalékot tesznek ki a zöldségek, ez az arány azonban a valóságban még kevesebb lehet, hiszen a kutatásban résztvevők feltételezhetően túlbecsülték saját zöldségfogyasztási szokásaikat.

Kapcsolódó

Kedvenc zöldségeik a paradicsom, a burgonya, illetve a paprika, a hüvelyeseket pedig mindössze a válaszadók 43 százaléka tette az első három helyre, ha a preferált zöldségekről volt szó. Az eredményekből jól kitűnik, hogy zöldségfogyasztás alapját leggyakrabban a fő fogások mellé köretként elfogyasztott krumpli és a szendvicshez bevitt paradicsom és paprika képezi.

"A hazai táplálkozási ajánlás, az Okostányér iránymutatása szerint az elfogyasztott élelmiszer-mennyiség felének zöldségekből (ideértve a hüvelyeseket is) és gyümölcsökből kellene származnia, ami naponta legalább 40 dkg-nak felel meg a burgonya beszámítása nélkül. Ehhez képest a tényleges fogyasztás átlagosan csak 34 dekagrammra tehető, ráadásul a krumplival együtt - mondta Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.

A hüvelyesek ilyen alacsony arányú fogyasztásában szerepet játszhat a fagyasztott és konzerv zöldségek mellőzése is - derül ki a Bonduelle reprezentatív kutatásából. A megkérdezettek 66 százaléka ugyanis a friss zöldségeket részesíti előnyben a főzés során a konzerv és fagyasztott termékekkel szemben, ezáltal sok hüvelyest mindössze időszakosan van lehetőségük felhasználni. Konzervként mindössze 42, fagyasztva pedig csupán 47 százalék fogyaszt legalább hetente zöldséget.

Jót tesz az immunrendszernek is

Bár azzal mindenki tisztában van, hogy jót tesz az egészségnek és immunrendszernek, ha növelik étrendben a növényi élelmiszerek arányát, legtöbben azonban még mindig nem veszik komolyan a zöldség-és gyümölcsfogyasztás fontosságát, a hüvelyeseket illetően pedig még sajnálatosabb a helyzet. Többek között erre hívja fel a figyelmet a hüvelyesek világnapja, amelyet 2018 év végén deklarált hivatalos világnappá az ENSZ közgyűlése. A FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete) 2019-es adatai alapján világszerte átlagosan naponta 21 gramm hüvelyest fogyasztanak fejenként, ami a napi fehérjebevitel mindössze 6, a napi energiabevitel pedig mindössze 3 százalékát teszi ki. Ez az arány az elmúlt 3 évtized óta stagnál, a gabonafélék, tejtermékek és húsok uralta étrend tehát régóta jellemzi az étkezést.
"A hüvelyesek értékes növényi fehérjéket és aminosavakat tartalmaznak és az egészséges étrend részeként segítenek az elhízás, illetve egyes krónikus betegségek, mint a diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek és a rák visszaszorításában" - mondta Viktoria Kalinin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének Európáért és Közép-Ázsiáért felelős kommunikációs szakértője. "Annak ellenére, hogy ilyen magas a tápértékük, a világ legtöbb részén a fogyasztásuk stagnált az elmúlt 30 évben, főleg kontinensünkön, ahol a napi egy főre jutó érték nem haladta meg a 7,5 grammot."

A legnépszerűbb hüvelyes itthon a zöldborsó, ennél a zöldségnél lényegesen kevesebbet fogyasztunk a különböző babokból, lencsékből és csicseriborsóból. Ezek a növények pedig igazi szuperfoodnak számítanak: magas a rosttartalmuk, amely többek között segít a vércukorszint egyenletes szinten tartásában és hozzájárul az egészséges emésztéshez és a normál koleszterinszint fenntartásához is. Fehérjében gazdagok, valamint kiváló B1 és B6-vitamin-, pantoténsav-, valamint folsavforrások, és olyan ásványi anyagokban is gazdagok, mint a kálium, cink, réz, foszfor, vas és a mangán.