Magyarországon 2070-re majdnem minden harmadik ember 65 éves vagy annál idősebb lesz. 2030-ban pedig minden ötödik magyar lesz hasonló korú. Az idősödő társadalom problémájával a 2023-2027-es konvergencia program is foglalkozik és kitérnek arra is, hogy a tartós ápolási kiadások a bruttó hazai terméken (GDP) belül a jelenlegi 0,6 százalékról 2070-re megduplázódnak, így 1,2 százalékra emelkednek.

A Magyarországról készült egészségügyi országprofil szerint a tartós ápolásra és gondozásra fordított kiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, akárcsak a visegrádi négyek többi országában. 

Példaként említik, hogy

  • Magyarország 12,4 százalékkal kevesebbet;
  • Szlovákia 15,9 százalékkal;
  • Lengyelország pedig 9,6 százalékkal kevesebbet költ tartós ápolásra és gondozásra;
  • ugyanakkor a cseh adatok nem szerepelnek az elemzésben.

Meg kell oldani

Élete során előbb-utóbb szinte mindenki szembesül a problémával, hogy idős hozzátartozóját tartós ápolás vagy gondozás keretében el kell látnia. A magyar családok többsége igyekszik minél tovább a megszokott környezetében, vagy a saját otthonában gondozni, ápolni a beteggondozásra szoruló családtagot.

Egy tanulmány szerint az idősek többsége a gyermekeivel való összeköltözést tartja a legkevésbé jó megoldásnak. A megkérdezettek harmada véli elképzelhetőnek, hogy egy szakszerű gondoskodást nyújtó otthonban gondoskodjanak róla, míg 61 százalék a saját otthonában szeretne maradni idősebb korában is.

2021-ben a szociális és jóléti intézményi szolgáltatásokra szánt költségvetési források összege közel 800 milliárd forint, amely mintegy 150 százalékos emelkedést 2010-hez képest. Van tehát előrelépés, ugyanakkor a humánerőforrás problémák miatt számos család úgy érzi, hogy magára marad a kórházból kikerülő hozzátartozójának ellátásában. 

Betegpanasz 1.0

Egyik olvasónk azt írta a Napi.hu-nak, hogy egy hozzátartozóját a motorbalesete után 24 platinacsavarral és egy platinalemezzel a sípcsontjában a műtétet követő harmadik napon hazaküldték a baleseti sebészetről, mert kellett a hely egy másik betegnek. A beteg egyedül él, nyolc hete ágyhoz kötött, családi összefogással, ügyeleti rendszerben ápolják. Pár héten át a sebkötözésére a háziorvos küldött ápolót, aki néhány alkalommal meg is jelent. A kórházi kontrollokra az orvos szabott időpontban várta vissza a beteget, a mentő biztos, hogy nem fogja precízen odavinni, ezt is a betegnek magának kell megoldania.

Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma készített egy 2030-ig szóló stratégiát a tartós ápolásról és gondozásról: a szektor az elemzés szerint is jelentős kapacitás- és forráshiánnyal küzd.

Jellemző többek között a humánerőforrás hiánya, a nem megfelelő a koordináció az ellátásban érdekelt ágazatok között, ahogy jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók az ellátásokhoz való hozzáférésben is.

Példaként említik: az idősek otthona és gondozóháza engedélyezett férőhelyszáma 2010-ben 54,5 ezer főre volt elég, 2019-ben ez a szám 57,6 ezer fő volt. Míg 2010-ben 25 milliárd forint jutott az idősellátással foglalkozó intézmények támogatására, addig 2020-ban már 80 milliárd forint.

Betegpanasz 2.0

Idős, 90 éves férfi, elesett az utcán, zúzódásokkal egy dunántúli kórházba vitte a mentő, ahol kiderült, hogy tüdőgyulladása és vélhetően agyrázkódása is van. Kivizsgálták, harmadnap katéterrel hazaküldték a kórházból, járókerettel sem tudott mozogni. Protekcióval kapott helyet egy ápoló kórházban, ahonnan újabb egy hét után hazabocsátották. A férfit a vele együtt élő felesége sem tudja ellátni, akinek csípőprotézise van. A család nagy része Budapesten él, magánszolgáltatót is bajosan találnak, hogy idős hozzátartozójuk ápolásában segíteni tudjanak.

Nincs megállás, egyre öregszik a társadalom

Statisztikai adatok szerint Magyarországon 2022-ben az úgynevezett öregedési index 141,1 százalékon állt. Ha ez a mutató nagyobb, mint 100, akkor az időskorú népesség száma meghaladja a gyermekkorú népességét. 2012-ben még csak 116 százalék volt az öregségi mutató, 2001-ben pedig 91 százalékon állt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A konvergencia program szerint az államháztartás fenntarthatóságát alapvetően a jelenlegi helyzete, költségvetési egyenlege, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, valamint az idősödéséhez kötődő jövőbeni költségvetési kiadások nagysága és a demográfiai folyamatok határozzák meg.

Kihívásnak nevezik a programban az idősödő társadalommal kapcsolatos hosszú távon jelentkező feladatokat. A kormány a demográfiai fordulatban bízik, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a korábban említett öregedési index ne legyen magasabb 100-nál.

Az Európai Bizottság és az EU Gazdaságpolitikai Bizottság által jóváhagyott, az idősödési jelentésben (Ageing Report) bemutatott becslések szerint az idősödéshez kötődő költségvetési kiadások Magyarországon 2030-ban a 2019-hez hasonlóan a GDP 17,1 százalékát teszik majd ki. 

A főbb területekre vonatkozó előrejelzések a következők:

  • a nyugdíjkiadások a GDP arányában 2019 és 2070 között 8,3 százalékról 12,4 százalékra;
  • az egészségügyi kiadások 4,8 százalékról 5,6 százalékra;
  • a tartós ápolásra fordított kiadások 0,6 százalékról 1,2 százalékra nőnek.

Mint írják: hosszú távon a kiadások konvergenciát mutatnak az európai uniós átlaghoz és 2070-re a GDP 22,5 százalékát érik majd el.