Eredményesnek tartja a tavaly bevezetett elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer működését a Tojásszövetség, mert az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ekáer több ismeretlen eredetű, illegális szállítmányt szűrt ki a tojáspiacon is. A rendszer ugyanakkor rávilágít arra, hogy továbbra is jelentős mennyiségű importtojás érkezik Magyarországra, zavart okozva a hazai tojásszektorban.

Emellett hatékonyabban kellene betartatni a tojásárak bolti feltüntetésére vonatkozó előírásokat is, mert a kereskedők számos esetben félretájékoztatják a fogyasztókat - írja a Tojásszövetség közleményében.

Az import többsége kis tojás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 200 kiskereskedelmi egységre és csaknem 400 ezer étkezési tojásra kiterjedt reprezentatív felmérése megállapította, hogy az importtojások mintegy 70 százaléka a kisméretű - úgynevezett S és S/M jelölésű - kategóriába tartozik. Ez az a tojásméret, amelyet az EU-ban korábban csak feldolgozási célokra hasznosítottak, és az unió nagy részében étkezési tojásként ma is eladhatatlan. A magyar piacon megjelenő, sokszor irreálisan olcsó tételek viszont maximálisan alkalmasak arra, hogy a hazai tojástermelői árakat letörjék.

További probléma, hogy az AKI tanulmánya szerint a magyar kiskereskedelmi forgalomban 14 százalékot ér el a hazainak nevezett, kisméretű - jórészt S-jelölésű - tojások aránya. Ez az adat nem felel meg a tojástermelés biológiai sajátosságainak, mert a tyúkállományok egész életükben csak 5-6 százalékban termelnek ilyen kisméretű tojásokat. Ezért fennáll a gyanú, hogy az importált S-jelölésű tojások jelentős részben átcsomagolva, magyar termékként jelennek meg a boltokban.

A Tojásszövetség szerint az irreálisan olcsó és jórészt ellenőrizetlen tojásimportot úgy lehetne visszaszorítani, ha a tojásértékesítésre vonatkozó, 27 százalékos áfakulcs 5 százalékra csökkenne. Más ágazatok - elsősorban a sertésszektor - pozitív tapasztalatai igazolják, hogy az áfamérséklés tisztítja a piacot, a tojásszektor esetében pedig jelentős költségvetési bevételkieséssel sem kellene számolni. Ezért a magyar tojástermelők egységesen kiállnak amellett, hogy a tojásszektorban minél hamarabb szükség lenne az áfakulcs jelentős csökkentésére.

Mégsem írják ki a kilónkénti árat

További komoly előrelépést hozhatna az is, ha a kereskedők az előírások szerint tüntetnék fel a tojásárakat az üzletekben. A magyar szabályozás a Baromfi Termék Tanács kezdeményezésére 2014 óta kötelezővé teszi, hogy a darabonkénti ár mellett a kilogrammra vetített árat is meg kell jeleníteni. Az előírások szerint a kilós ár mérete ma legfeljebb 20 százalékkal lehet kisebb a darabonkénti egységárnál, de az AKI felmérése is rávilágított arra, hogy a kereskedők sok helyen a kilónkénti árat egyáltalán nem, vagy jóval kisebb méretben írják ki.

A kilónkénti ár feltüntetése azt célozza, hogy a fogyasztók tojásvásárláskor jó döntéseket hozhassanak. Különösen fontos lehet a megfelelően kiírt kilónkénti ár a kisméretű importtojásoknál, mivel ezek darabonkénti ára sokszor csak első látásra tűnhet olcsóbbnak. Kilogrammra vetítve ugyanis bebizonyosodhat, hogy a fogyasztók valójában drágábban vásárolnak, mintha ugyanakkora tömegű, nagyobb méretű magyar tojást vennének. Ezért a Tojásszövetség a jelenlegi árfeltüntetési előírások hatékonyabb betartatását sürgeti, illetve a fogyasztók még jobb tájékozódása érdekében további szabályozási változtatásokat is kezdeményez - olvasható a közleményben.