Az elemzőket is meglepte a vártnál sokkal jobb folyó fizetési mérlegadat. Idén a két milliárd eurót is meghaladhatja az aktívum, amit a gyenge behozatalnak köszönhető külkereskedelmi aktívum mellett az állam növekvő jövedelemelszívó ereje is hajt, hiszen az adóterhek miatt a cégek kevesebb profitot tudnak kivinni.

Meglepte Németh Dávidot, a K&H vezető elemzőjét a vártnál erősebb mérlegadat. Mint mondja, az előzetes külkereskedelmi és idegenforgalmi havi számokból lehetett rá számítani, hogy bővülés lesz, de ezt az elemzők 100 millió eurónál nem taksálták többre. Az adatsorból az látszik, hogy a tőkemérleg esetében sokkal kisebb volt a kiáramlás, mint tavaly, illetve az uniós transzferek esetében több pénz jött be (1,2 milliárd euró) az év elején, mint egy éve.

Kapcsolódó

Adóhatások is érződnek

A jövedelmi soron Németh szerint az történik, hogy az adópolitika a cégeket költségalkalmazkodásra kényszeríti és a megtermelt eredményük jelentős részét elszívja. Így kisebb mértékben tudják osztalék formájában kivinni a profitot, ami meg is látszik a közvetlen tőkebefektetések esetében, ahol a legnagyobb volt a kiadás visszaesés. E mellett a kamatkörnyezet is kedvezőbb, ami szintén csökkenti a jövedelemkiáramlást. Havi szinten Németh szerint arra lehet majd számítani, hogy átlagban 200 millió euróval kevesebb lesz a forráskivonás, így a kedvező folyamat az év egészében éreztetheti hatását.

Az export húz

A bővülés legfőbb motorja a külkereskedelem marad, ami továbbra is azért magas, mert a gyenge belső felhasználás (a fogyasztás és a beruházások elhalasztása) miatt visszafogott a behozatal. Az ország finanszírozási képessége továbbra is nagyon erős, a GDP 5,3 százalékát éri el, és várhatóan év végéig ennél is nagyobb lesz. A tavalyi 1,6 milliárdos folyó fizetési aktívummal szemben idén Németh Dávid szerint valamivel 2 milliárd euró fölött alakulhat a többlet.

A várakozásokat messze meghaladó, 549 millió euró többlet keletkezett a folyó fizetési mérlegben az első negyedév során. A tőkemérleg többlete 562 millió euró volt, így a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 1111 millió euró lett, szezonálisan kiigazítva a nettó finanszírozási képesség 1347 millió euró - emeli ki gyorselemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.

A folyó fizetési mérlegen belül mind a reálgazdasági tranzakciók egyenlege, mind jövedelmek és transzfermérleg egyenlege jelentős javulást mutatott, így a tavalyi első negyedévhez képest a folyó fizetési mérleg egyenlege mintegy 600 millió euróval javult. A pénzügyi mérleg többlete 554 millió euró, ezen belül a közvetlentőke-befektetések 832 millió eurót értek el.

A javuló finanszírozás erősíti a forintot

A kedvező külső finanszírozási képesség és pénzügyi mérleg hatására a bruttó külső adósság a tavalyi első negyedévi 100,3 milliárd euróról, valamint az előző negyedévi 94,6 milliárd euróról 92,5 milliárd euróra, a nettó külső adósság pedig 46, illetve 42,5 milliárd euróról 39,06 milliárd euróra csökkent, ami a GDP 39,8 százaléka.

Suppan most arra számít, hogy a külkereskedelmi többlet és így a folyó fizetési mérleg az év hátralevő részében tovább javulhat, az egész éves folyó fizetési mérleg többlet meghaladhatja a korábbi 2 milliárd euró körüli várakozásokat. A gazdasági növekedés gyorsulásával pedig a külső adósság is nagyobb mértékben csökkenhet, ami számottevően enyhítheti a hazai gazdaság sérülékenységét, és javíthatja a kockázati megítélést. A folyó fizetési mérleg többletének növekedése a forint árfolyamának stabilitását is támogatja - hangsúlyozza Suppan.