Sok vendéglős úgy zárt be márciusban, amikor a piacuk háromnegyede elveszett, hogy nem sokat kísérletezgetett a házhoz szállítással és az elvitellel. Van, aki azóta sem nyitott ki. Az őszi hónapokban a járvány második hulláma miatti újabb zárás alatt viszont a statisztika szerint megkétszerezték a házhoz szállítást és az elvitelt a vendéglők.
A bevételeket tekintve azonban ez is csak a piac felét jelentette, ez pedig veszteséges üzemmód egy olyan költségérzékeny piacon, mint a vendéglátás - véli a blokkk.com kereskedelmi szakblog. Sőt, ha alaposabban nézzük, amit egy vendéglő kibocsát ételt, italt, annak értékében tetemes rész a saját munka, az állandó költségeket is hozzácsapva pedig a házhoz szállítás és az elvitel eleve veszteséges menet. Nagyon jó esetben nullára kijön.
A vendéglátók 2020-as mérlege 400 milliárdos piacvesztést mutat úgy, hogy annak 90 százaléka a hagyományos kereskedelmi vendéglátás, a maradék a munkahelyi. Az összeg összemérhető boldogabb évek központi költségvetési hiányával. A novembertől beléptetett zárások a munkahelyi vendéglátást nem érintették (tavasszal igen), de ott is volt 25-30 százalékos piacvesztés, arányuk feljebb csúszott 2020 végén, 15 százalék környékére, de ez az összképet nem befolyásolta.
A heti monitoros statisztikából pedig kiolvasható, hogy 2021 úgy indult, miképpen 2020 zárult, nem változtak a folyamatok.
A teljesség kedvéért: szeptember 23-tól beléptették a 23 órás vendéglőzárt, november 11-től a teljeset (azóta nem lehet beülni), és ez már legalább márciusig így lesz. November 14-től 5 százalékra csökkent az áfakulcs az elviteles kiszolgálásnál és a házhoz szállításnál a vendéglátásban (előtte csak a helyben készített ételféleségeknél és alkoholmentes italoknál volt 5 százalék az áfa, de le is kellett ülni elfogyasztani).