A tervek szerint december elején indulnak el éles bevetésben is itthon az első távfelügyelt, személyzet nélkül is működő, önkiszolgáló boltok – tudta meg az Economx a projektet fejlesztő cég, a Laurel Kft. ügyvezetőjéről. Mint Bessenyei Attila elmondta: pontos áruháznevet és lokációt egyelőre nem árulhat el, azonban maga a start és annak dátuma egy biztosan visszaigazolt dolog.

Addig is, házon belül zajlik a tesztüzem: a Laurel hetek óta saját, székesfehérvári központjában működtet mintaboltot, egyelőre csupán az iroda munkatársai számára. Ezt a később a publikum felé is kinyitó önkiszolgáló üzletet leginkább úgy kell elképzelni, mint egy általános termékeket árusító sarki kisboltot, amely egy alapvető étel-és italautomata kínálatát vonultatja fel, kissé kibővítve.

Kapcsolódó

Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezető igazgatója
Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezető igazgatója
Kép: Laurel Kft.

A hamarosan megnyíló, már a vásárlóközönség számára is elérhető önkiszolgáló áruház pedig a következőképpen fog működni: a körülbelül 150-200 m² alapterületű bolt napközben a megszokott menetben, változatlan nyitvatartással üzemel. Majd zárás után indul az éjszakai, önkiszolgáló műszak, amikor a regisztrált vásárlók a technológia segítségével ugyanúgy mindent beszerezhetnek.

Az innovatív vásárlási folyamat a következő négy lépésből fog állni: 

  1.  A rendszer létrehozza a belépési kártyát, ami egy QR-kód generál: záróra után ezt megnyitva és a bejáratnál beolvasva lehet belépni az üzletbe.
  2. A kapuk kitárulnak, fogjuk a kosarunkat és kezdődhet a vásárlás, annyi különbséggel, hogy az üzletben személyzettel biztosan nem, legfeljebb más vásárlókkal fogunk találkozni.
  3. A fizetést ugyanúgy a hazai üzletek nagy részéből már ismert önkiszolgáló kasszáknál intézhetjük a szokásos szkenneléssel. Annyi különbséggel, hogy a fizetés megkezdése előtt itt ismét be kell olvasni a bejáratnál egyszer már bemutatott QR-kódot.
  4. Kilépésnél ismét fel kell mutatni a QR-kódot az appban, és már mehetünk is.

Nem hagyják magukra az önkiszolgáló vásárlókat

Ugyanakkor a vásárlókat így sem hagyják teljesen magukra az önkiszolgáló boltokban, ha bármi fennakadás történne. Az üzletek eleve A-tól Zs-ig teljesen be lesznek kamerázva, miközben a videóközpontban ülő diszpécser folyamatosan felügyeli a vásárlás menetét. Ha bármi probléma van, egyfelől lehet tőle segítséget kérni, másfelől beavatkozik, olyat látva, ami nem tetszik neki.

A diszpécserek munkáját egy mesterséges intelligencia alapú kiegészítő kamerarendszer is megtámogatja, amely önmagában képes lesz arra, hogy kiemelje a gyanús eseményeket. Például, ha valaki a bolton belül fogyaszt vagy terméket rak zsebre. A dupla fotocellás ajtó szintén azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza az ismeretlen személyek bejutását, az átrohanásos lopásokat.

Külföldön már bevált modell az önkiszolgáló üzlet

Bessenyei Attila szerint a külföldi példák egyelőre igen ígéretesek. Csehországban például számos hasonló formátumú, távfelügyelt önkiszolgáló kiskereskedelmi egység működik. „Ők a helyi Coopokkal kezdték, jellemzően vidéken, és a megszokott nappali nyitvatartás mellett így 10-20 százalék plusz forgalmat tudtak elérni, ami vagy elmaradt volna, vagy más üzletben realizálódik.”

A másik irány, hogy azokon a cseh kistelepüléseken, ahol a helyi ABC működtetése már közelről sem volt rentábilis, ez az önkiszolgáló bolti modell jelentett élhető, áthidaló megoldást. „Láttunk nem egy olyan kereskedelmi-önkormányzati összefogást a cseheknél, hogy ezzel a módszerrel mentették meg az adott falu közvetlen élelmiszer-ellátását” – magyarázza Bessenyei Attila.

Kép: Laurel Kft.

Közel három éve indultak az első távfelügyelt, önkiszolgáló boltok Csehországban: tavaly ilyenkor a kinti Coopnak még tíz üzlete volt, a számuk mára megközelíti az ötvenet, országszerte pedig már száz felett van a műfajba tartozó áruházak száma. A tény, hogy egy éven belül megnégyszerezték a Coop-boltok számát, a Laurel-cégvezér szerint szintén arra utal, hogy az üzleti modell működik.

Németországban is több hasonló távfelügyelt bolthálózat működik, némileg eltérő technológiai háttérrel, míg Lengyelországban a Zabka kereskedelmi lánc sem tétlenkedik a maga eddigi 70 önkiszolgáló üzletével. Utóbbi a gépi látásra alapozza rendszerét, és ők elsősorban a 10-20-30 m²-es kis üzleteket célozzák meg, többek között kórházakban és metrómegállókban.

Ausztria sípályáin már-már egészen extrém esetek is előfordulnak, amikor a bolt olyannyira önkiszolgáló, hogy se távfelügyelet, se súlymérleg, csak egy önkiszolgáló kassza. Ha valaki mégis készpénzzel szeretne fizetni, akkor az összeget lényegében becsületkassza jelleggel dobhatja be a pultba vágott „cash” lyukba. Mindezt persze erősen kompenzálja a termékek túlárazottsága.

Küszöbön az önkiszolgáló boltok forradalma? 

A Laurel projektje leginkább a cseh modellhez áll közel, amely egy, az ottani bankok által összeállított digitális irattárcával működik. „Mi egy ehhez nagyon hasonló megoldással, viszont hazai partnerszolgáltatóval dolgozunk. A beléptetés a saját fejlesztésünk” – árulta el a részleteket Bessenyei Attila, aki azt is megosztotta, hogy jelenleg tárgyalnak több hazai áruházlánccal is.

Az ügyvezető hozzátette: elsőként egy 150-200 m2-es, hagyományos üzletet alakítanak át úgy, hogy személyzet nélkül is működhessen, ám modelljüket alkalmasnak tartják más, többek közt kisebb boltméterekhez is. Így gondolkodnak akár 0-24 órában működő konténerboltok telepítésében is, akár különböző gyártóüzemekben, hotelekben és oktatási intézményekben, például egyetemeken.

Az első boltindítás és a további aktív beszélgetések mellett a Laurel csapata a hazai és a külföldi partnerek részéről épp kisebb kivárást tapasztal. Ettől függetlenül, Bessenyei Attila azt tapasztalja, hogy nagy és aktív a kereskedelmi láncok részéről a figyelem, és nem csak a sarki kis fűszeresek, hanem a nagy, globális szupermarketek is figyelik, mire jut új fejlesztésével a Laurel.

Magyar kassza, magyar fejlesztőktől

A kereskedelmi szolgáltató Laurel Kft. 2006 óta kísérletezik önkiszolgáló kasszák fejlesztésével, amelynek folyamatában 2019-ben érték el az áttörést, ugyanis mint Bessenyei Attila mondja, addigra érett meg annyira a piac, hogy valódi projektek realizálódjanak. Azaz mintegy öt éve, 2019 novemberében kezdte meg a cég az első bolti önkiszolgáló kassza telepítéseket, az első éles boltindulás eredményei után pedig egyre több megrendelést kaptak. Jelenleg hatezer pénztáron futnak a Laurel saját fejlesztésű szoftverei, amelyek egy részét alakították át önkiszolgáló kasszává, és terveztek hozzá vázat. Most épp 12 különböző láncnál összesen több mint 700 telepített önkiszolgáló kasszánál tartanak, itthon és külföldön egyaránt. Ügyfeleik közt tudhatják többek között az olyan kiskereskedelmi láncokat, mint a Coop, a CBA vagy a Reál, ahogy az ő kasszáikkal találkozhatunk többek között a Decathlonban és a Praktikerben is.