A távmunka akkor lehet igazán hasznos és sikeres megoldás, ha a résztvevők – a munkáltató és munkavállaló – ismerik és jól is kezelik ezt a ma már széles körben elterjedt, de azért még mindig sok szempontból új helyzetet.

„A távmunka lehetőséget adhat arra is, hogy mi döntsük el, hol szeretnénk élni, ne pedig a munkahelyünk határozza meg. Eközben lebontva a térbeli korlátokat segíthet a munkáltatóknak megtalálni a legalkalmasabb jelölteket, és lehetővé teszi, hogy sokszínű csapatot építsenek a világ minden tájáról érkező kollégákkal” – emelte ki Eyal Zucker, az Exadel globális informatikai fejlesztő vállalat budapesti központjának vezetője.

Szeretünk otthonról dolgozni, vagy mégsem?

A cégvezető szerint érdemes nagyon figyelni a távmunkában dolgozók érzelmi, lelki egészségére. „Habár a távmunkában lévők azt állítják, hogy boldogabbak, ha otthonról dolgozhatnak, mégis nagyobb arányban beszélnek olyan negatív érzelmekről, mint a szorongás, az elszigeteltség és a depresszió” – mondja Eyal Zucker.

A Gallup kutató cég adatai szerint a távmunkában dolgozók kevesebb örömről számolnak be és sokkal többet tapasztalják a munkahelyi unalmat és szomorúságot, mint a rendszeresen irodában dolgozók. Egy másik tavalyi kutatás szerint a folyamatos távmunka számos mentális probléma – például depresszió, szorongás, alvási nehézségek, magány – súlyosbodásával járhat együtt. Sőt, olyan felmérés is van, amely szerint az otthonról dolgozók közel kétharmada legalább néha, 20 százalékuk pedig állandóan elszigeteltnek vagy magányosnak érzi magát. A ScienceDirect szerint a távmunkások között széles körben tapasztalható társadalmi elszigeteltség fokozott agressziót és félelmet okoz – ezek aligha a megnövekedett boldogság következményei.

„A helyzet egyértelmű, a távmunkára berendezkedett vállalatoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a távmunkás pozíciók esetében kiküszöböljék a társadalmi elszigeteltséget” – fejti ki Eyal Zucker. Ez segíthet csökkenteni a magányt, elősegítheti a munkahelyi elégedettség érzését a munka kapcsán.

Ehhez olyan vállalati kultúrát kell felépíteni, amely barátságos, szociális és elősegíti a személyes kapcsolatok kialakítását még az online térben is.

A szakember szerint a vezetőknek nem amiatt kellene aggódniuk, hogy a munkavállalóik eleget dolgoznak-e otthonról, hanem inkább arra kellene koncentrálni, hogy segíthetnek nekik abban, hogy a legfontosabb feladataikra összpontosítsanak és megteremtsék az érzelmi szempontból is ideális munkakörnyezetet.

Az Exadel budapesti irodájának vezetője szerint éppen ezért érdemes nagyobb figyelmet fordítani arra is, hogy konkrét tanácsokkal lássák el a csapatvezetőket és a beosztottakat is a távmunka hátrányainak elkerülésére vonatkozóan.

A 3 fontos pont a távmunka hátrányainak leküzdésére:

  • Fontos rendszeresen időt szánni a kollégákkal arra, hogy a munkán kívül másról is beszélgessenek a csapattagok. Esetleg beiktatható hetente egy félórás kávészünet, amikor kötetlenül beszélgetnek hétköznapi, a munkán kívüli ügyekről is a kollégák.
  • Érdemes tudatosan ismerkedni olyan munkatársakkal is, akikkel nem dolgozik közvetlenül együtt egy kolléga. Esetleg a negyedéves célok között is szerepelhet, hogy személyesen találkozzon mindenki legalább három, nem közvetlen kollégájával. Ez jó lehetőséget teremthet arra is, hogy egy kolléga saját mentort találjon, miközben a vállalat működését is jobban megismerheti.
  • Fontos, hogy legyen rendszer arra, hogy a kollégákra személyes figyelem is jusson, például mindig, mindenki időben és hatékony módon kapjon tájékoztatást a cégnél zajló eseményekről, történésekről.

„A tanulás és a fejlődés a munkavállalói élmény emelésének legalapvetőbb forrásai. Ez a távmunka esetén is igaz. Az emberek nem csupán előléptetésre vágynak, hanem szakmai előbbre lépésre, készségeik, tudásuk bővítésére is szeretnének folyamatosan lehetőséget kapni. Éppen ezért is építettük be a tanulás és fejlődés lehetőségét a napi munkába. Azon vagyunk, hogy segítsük a kollégáinkat abban, hogy a karrierjükre ne egy meredek létraként, hanem „mászófalként” tekintsenek, ahol könnyen összeegyeztethetik egyéni céljaikat a szervezet célkitűzéseivel.”