Nagyon leegyszerűsítve az a fő probléma, hogy napközben napos időben ezek a háztartási kiserőművek megtermelik a villamosenergiát, de legtöbbször nincs, aki elfogyassza azt - írja a G7 a napelemek telepítésének cikk-cakkos szabályozásáról szóló cikkében. Emiatt nő a hálózaton a feszültség, ami hosszabb távon a csatlakozó elektromos berendezéseket is tönkreteheti.

Tehát az én napelemem termel, a szomszédnál pedig – ha nem szabályozzák le a rendszert - tönkremegy a hűtő. Bár talán kisebb kárt tud okozni, de nem túl jó az sem, ha felhősebb napokon egyszer termelnek a napelemek, máskor nem, ilyenkor ugyanis a feszültségingadozásnak lehetnek kellemetlen következményei.

Ezzel a problémával mindenki tisztában volt, beleérve a kormányt is. Éppen ezért nagyon érdekes kérdés, hogyan juthattunk el addig, hogy az új napelemeket az új szabályozás szerint le kellett tiltani a hálózatról, lényegében soha meg nem térülő beruházássá téve ezzel a háztartási kiserőműveket.

Gyorsabb növekedés

A G7-nek nyilatkozó ágazati szakértők szerint a kialakult helyzet egyik fő oka, hogy a vártnál sokkal gyorsabban nőtt a hazai napelemes kapacitás, különösen a lakossági szegmensben. Ezt elég jelentős mértékben a háztartási kiserőművek, tehát a háztetőkre szerelt lakossági napelemek hajtották.

A rohamos növekedés elég jelentős részben annak köszönhető, hogy az elmúlt években a kormányzat is számos eszközzel ösztönözte a lakossági napelem-beruházásokat. Jó példa erre a választások előtt bő egy évvel bevezetett 3+3 milliós építőipari támogatás, amit olyan sokan költöttek napelemre, hogy az már tavaly nyáron megborította a piacot.

De ilyen volt a szaldóelszámolás fenntartása is, ami egyrészt még vonzóbbá tette ezeket a fejlesztéseket, másrészt arra ösztönözte a lakosságot, hogy minél nagyobb napelemes rendszert építtessen ki otthon.

Fordult a kocka

A támogatásokkal együtt ez a rendszer már nagyon vonzó befektetéssé tette a napelemeket. Nem csoda, hogy az eredeti tervek szerint a kormányzat tavaly már részben kivezette volna a szaldót és az állami dotációval épült napelemes rendszerek tulajdonosai számára egy kedvezőtlenebb elszámolást írt volna elő.

Csakhogy szó szerint az utolsó pillanatban meggondolták magukat, és határidő lejárta előtt három órával hatályon kívül helyezték az erről szóló rendeletet.

A hírportálnak nyilatkozó szakértők szerint ez azért volt gond, mert a szaldó a napelemes rendszer túlméretezésére ösztönözte a háztartásokat. Mivel szinte semmilyen kockázata nem volt a túltermelésnek, mindenki inkább nagyobb kapacitást épített ki, mondván jól jön majd az még a jövőben.

Mi volt a gond?

Önmagában azzal semmi gond nem lett volna, hogy a kormányzat támogatja napelemek terjedését, csak ehhez az infrastrukturális feltételeket annak ellenére sem teremtették meg, hogy az Energiastratégiában nagyon nagy hangsúlyt kapott a kérdés. A hálózati díjak emelkedtek ugyan némileg az elmúlt években, de közel sem is olyan mértékben, amire a hatalmas fejlesztésekhez szükség lett volna.