A tejtermelők tömegesen jelzik a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedéséből adódó nehézségeket. Nemcsak a megnövekedett minimálbér okoz gondot a munkaadóknak, mivel a magasabb keresetű dolgozók bérét is ugyanúgy emelni kell, hogy meg tudják tartani őket. Emellett kétszámjegyű ipari energiaár és egyéb költségnövekedésről (például szennyvíz, elektromos áram, víz, fuvardíj, alkatrész, tisztítószerek,vegyszerek, munkaruházat stb. esetben) számoltak be a terméktanács tagjai.

A szakmai szervezet úgy látja, hogy a tejtermelők immár képtelenek hatékonyságukat, termelékenységüket, illetve az automatizálást a jelenleginél gyorsabb ütemben növelni. A helyzetet még tovább rontották a teheneknél tapasztalt nyári hőstressz miatti problémák, hiszen tejmennyiség esett ki, csökkent a nyerstej beltartalma és nőttek az állategészségügyi költségek is. A most termelésbe állítandó üszőket is jóval magasabb költséggel lehetett már felnevelni, mint korábban. Az ország egyes megyéiben pedig a szélsőséges időjárás miatt a silókukorica termesztése, máshol a lucernaszenázs készítése vált lehetetlenné, ami ágazati szakértők szerint emelheti a takarmányozási költségeket.

Kapcsolódó

Fentieken túl - hívta fel a figyelmet a terméktanács - egyre nehezebb a tejtermeléshez olyan "lojális" munkaerőt találni, aki vállalja a hétvégén és ünnepnapokon is elvégzendő nehéz, például állatgondozási és fejési feladatokat. Pedig ha béremelésekkel és egyéb juttatásokkal sem tudják megtartani a dolgozókat, akkor külföldi munkaerőt közvetítő cégekhez kell fordulniuk a tejtermelő gazdaságoknak, míg mások a robotizált fejésben gondolkoznak. A fejőrobotra történő átállás azonban olyan alapvető technológiai változtatásokat is kíván, amelyeket csak egy zöldmezős beruházásnál vagy a telep nagyobb átépítésekor gazdaságos megtenni.

A helyzet olyan súlyos, hogy előbb-utóbb több tejtermelő kénytelen lesz termelési tevékenységét feladni - figyelmeztetett a szakmai szervezet. Mint kifejtik, a nyerstej ára, mintegy 30 hónapja a kilogrammonkénti (1 kilogramm tej 0,971 liter tejnek felel meg) 91-101 forint közötti sávban mozog. Az ár stabilitása ugyan kedvező, azonban a nyerstej ár az infláció, az input költségek, stb. változása miatt nem tudja fedezni az emelkedő önköltségeket. Piaci elemzések szerint a tejtermelés szűkített önköltsége évente akár 10 forinttal is növekedhet megtermelt tej kilogrammonként. Az üzemi eredményekből pedig azt lehet kiolvasni, hogy 2018-ban és 2019-ben is folyamatosan romlott a tejtermelők helyzete.

Az is igaz - tették hozzá a terméktanácsnál -, hogy a magyarországi tejtermelés a genetikai háttér, a termelési paraméterek vonatkozásában élen jár, tenyésztési és tenyésztésszervezési szempontból a tehénállomány jól kézben tartott. A nagyfokú specializáció következtében a hazai tejhozam meghaladja az EU 28 tagállami átlagát. Az intenzív tejtermelés koncentrált üzemekben, magas szakmai színvonalon történik, kiváló alapokat teremtve a minőségi tejtermeléshez. A tejtermelők ugyanakkor hosszú távon ki akarják szolgálni a feldolgozókat, így közvetve a lakosságot is. Az életben tartásukhoz szükséges további fejlesztéshez, illetve a hatékonyság növeléshez azonban a mára már fenntarthatatlan nyerstej árakat a növekvő költségekhez kell igazítani - hívta fel a figyelmet a szakmai szervezet.

A terméktanács már korábban többször félreverte a harangot, hangsúlyozva, hogy a tejtermelőktől a kiskereskedőkig, vagy a nyerstejtől a késztermékig jelen lévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségeket rendezni kell. Július közepén még azt is közölték, hogy a mostani nyerstej ár 4-5 éve még kiválónak minősült volna, ám az olaszországi tej kilogrammonkénti ára már 2019 júliusában is 140 forint volt, azaz jelentősen magasabb a magyarországi 98 forintos májusi felvásárlási és 90 forintos kiviteli árnál egyaránt. Az EU 28 tagállamának súlyozott nyerstej átlagára pedig kilogrammonként 109 forint, s a regionális versenytársaink nyerstej ára szintén magasabb a hazainál. Akkor felhívták a figyelmet arra, hogy a hazai nyerstej árualap megvédéséhez, itthon tartásához a tej termékpálya minden szereplőjének össze kell fognia.

Már volt áremelkedés

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legutóbbi adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára kilogrammonként 97 forint volt 2019 júliusában. A fehérjetartalom 0,03 százalékpontos és a zsírtartalom 0,05 százalékpontos romlása, valamint az alapár stagnálása mellett a nyerstej átlagára nem változott júliusban a 2019. júniusihoz képest, ugyanakkor 6 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát. A kiviteli ár kilogrammonként 107,6 forint volt, ami az előző havihoz képest 15 százalékkal, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4 százalékkal nőtt.

Emellett a hazai előállítású trappista sajt feldolgozói értékesítési ára 10, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejé 9, a tehéntúróé 7, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos friss tejé és a natúr joghurté pedig egyaránt 6-6 százalékkal nőtt 2019 júliusában az előző év azonos hónapjához képest. Ugyanebben az időszakban a feldolgozói értékesítési ár a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós friss tej és az adagolt vaj esetében egyaránt 5-5 százalékkal, a tejfölnél 4 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tejnél és a vajkrémnél egyaránt 3-3 százalékkal, a gyümölcsös joghurt és a kefir esetében pedig 2-2 százalékkal emelkedett, míg az ömlesztett sajté stagnált. A KSH adatai szerint a trappista sajt fogyasztói ára (áfával) 2 százalékkal nőtt, míg a 2,8 százalék zsírtartalmú ESL- (hosszan friss) tejé 3 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú ESL-tejé pedig 6 százalékkal csökkent ugyanebben az összehasonlításban.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az UHT- és az ESL-tej áfája 2019. január 1-jétől 18 százalékról 5 százalékra mérséklődött. A NAIK AKI 2019 első harminckét hetére vonatkozó adatai szerint az áfacsökkentés után a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej feldolgozói értékesítési ára 3 százalékkal, a belföldi értékesítése 16 százalékkal nőtt 2018 első harminckét hetéhez képest. Az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej feldolgozói értékesítési ára 6 százalékkal, belföldi értékesítése 4 százalékkal emelkedett ugyanekkor. Magyarország szarvasmarha-állománya pedig a KSH adatai szerint 1,5 százalékkal 892,8 ezer egyedre nőtt - ezen belül az előhasi üszőké 0,3 százalékkal 32,6 ezer egyedre csökkent, míg a teheneké 2 százalékkal 405,3 ezer egyedre emelkedett - 2019. június elejére az egy évvel korábbihoz viszonyítva.