A múlt héten megjelent, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által jegyzett újabb salátatörvény-tervezet az átalakulás kiskátéja lehet, bár számos kérdésre továbbra sem ad választ. Például arra sem, hogy milyen progresszivitási szinthez milyen ellátás jár - bár ez az információ a háziorvos által végzendő betegirányítás alapeleme - illetve mi lesz a július 1-jén, az új rendszer indulásakor azokkal a betegekkel, akik balszerencséjükre megszűnő osztályokon próbálnak gyógyulni.
A tervezetből kiderül, a megszűnő egységektől elveszik a finanszírozást, annak egy részét központi tartalékba helyezik, és csak a maradékot kapják meg a feladatok átvállalásával megbízott ellátók. Korábbi információk szerint az átalakítás nem érintette volna a megmaradó egységek finanszírozását, vagyis a TVK-t (teljesítményvolumen korlátot), most viszont kiderült, a megváltozó feladatokat az időközben szintén kötelezővé váló szakmai minimumrendelet szorításában és fajlagosan kevesebb pénzből kellene megoldani.
Miközben a szívinfarktus és az agyi érelzáródás sürgősségi ellátását kivették a TVK alapú finanszírozásból, a daganatos betegségek kivizsgálása és kezelése továbbra is a TVK korlátozások alá esnek. Ugyanakkor az onkológiai ellátás július 1-től tervezett átalakításáról Kasler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója közrádióban elmondta, hogy Európa legjobban szervezett onkológiai ellátórendszere lehet a mienk, ha a két-három hét múlva négy térségi onkológiai centrum fejlesztésére kiírandó pályázatok mintegy 10 milliárd forint értében tervezett fejlesztései megvalósulnak.
Eltűnő onkológai gondozóhálózat
A derűlátás ellen szól azonban az országos eszközhiány, és maga az új struktúra is, amelyből nemcsak az onkológiai gondozóhálózat, hanem a lakóhely közeli klinikai onkológiai ellátás lehetősége is eltűnik. Daganatos betegek ellátására jogosított klinikai onkológiai osztályok ugyanis csak a kettes progresszivitási szinttől léteznek, ez pedig a megyei kórházi szintnek felel meg - hívja fel a figyelmet Poller Imre egészségügyi szakértő, aki kiemeli: a rákbetegség olyan krónikus állapot, amely folyamatos gondozást igényel és az aktív-agresszív fázist ellátó centrumok mellett az ellátó rendszerben meg kellene jelennie a lakóhelyhez közeli ellátásnak is.
Ugyanakkor ma még nem ismert az aktív onkológiai ellátás progresszivitási szintjeinek definiálása sem, azaz nem tudni, mi az, amit csak a legmagasabb besorolású, öt intézményben lehet majd elvégezni, melyek nyolc térség ellátásáért felelősek majd.
Az új alapokon álló egészségügyi ellátórendszer július 1-től indul, a tisztiorvosi hivatal napokban nyilvánosságra került közleménye szerint a betegeknek elsősorban továbbra is háziorvosukat kell felkeresniük, a beutalási rendet ismerve szükség esetén ők fogják pácienseiket a megfelelő intézménybe irányítani. Az ellátórendszernek július 1-től az új területi ellátási kötelezettségeknek megfelelően kell a betegeket fogadni. A területi felosztás első pillantásra is több érdekességgel szolgál, az például azonnal kiderül, Budapesten sem maradt változatlan a beutalási rend.
Betegutak dzsungeléből teljes káosz
A térségi ellátás és a betegút szervezés egyik nonszenszére az Uzsoki kórház ellátási kötelezettségei között bukkantunk: a XIV. kerületi csúcsintézmény nem biztosítja a XIV. kerületi lakosok alapszintű traumatológiai ellátását, csak a VI. kerület lakosainak nyújtja a stroke ellátás 2. szintjét, és csak a XVI. kerületnek a tüdőgyógyászati ellátást. Az Uzsoki utcai kórház 2-es szintű klinikai onkológiai kötelezettségei közé viszont a saját kerület, Újpest és Rákospalota mellé két heves megyei település, Kisnána és Mátraszentimre is bekerült.
Az új rendszer kapcsán annyi bizonyos, hogy nemcsak máshol, hanem kevesebb helyen is juthatnak majd egy-egy bonyolultabb ellátáshoz a betegek, ennek oka pedig nem a régóta bejelentett, most végrehajtott ágyszám-csökkentés, hanem az egyelőre pontosan nem definiált ellátási szintek alapján újra meghatározott kórházi ellátási területek..