A tervezet azokat az adókönnyítő intézkedéseket is tartalmazza, amelyek csak úgy tudnak érdemi segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, ha a veszélyhelyzetet követően is hatályban maradnak - közölte a Pénzügyminisztérium.

A beruházásösztönző intézkedés lehetővé teszi azt, hogy az elkövetkező négy évben magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítani kívánt nyereség akár teljes társasági adómentességben részesüljön.

Kapcsolódó

Az ún. fejlesztési tartalékot a jelenlegi szabályok szerint csak az adózási előtti nyereség összegének a felére lehet igénybe venni. A módosítás szerint a teljes nyereségre igénybe vehető, de továbbra is figyelemmel kell lenni a tízmilliárd forintos felső határra.

A kedvezménnyel minden hazai vállalkozás élhet, de a szabály hatására akár a külföldi székhelyű, de hazánkban tevékenykedő multik is dönthetnek úgy, hogy a tavalyi nyereségüket nem külföldre viszik, hanem azt Magyarországon fektetik be. Most csak a döntést kell meghozniuk, a beruházás megvalósítására négy év áll rendelkezésükre.

Ugyan a beszámoló leadásának határidejét szeptember 30-ig meghosszabbította a kormány, de ezzel együtt már sok cég dolgozik a tavalyi év számviteli lezárásán. Ezért annak érdekében, hogy a kedvező szabályt a lehető legegyszerűbben lehessen alkalmazni már a 2019-es adóévre, a törvényjavaslat mellett hamarosan megjelenik a fejlesztési tartalék szabályait módosító kormányrendelet is. A veszélyhelyzet időszakában így lehet az adózókat segítő szabályt a lehető leggyorsabban alkalmazni.

A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a szociális hozzájárulási adó két százalékpontos csökkentésével az ekhosok és a katások is jól járjanak. Július 1-től a jelenlegi 17,5 százalék helyett 15,5 százalékra csökken a kifizető által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke, amely 40 ezer magánszemélyt érint.

Nő a katások ellátási alapja is július 1-től. Az a kisadózó, aki 50 ezer forint tételes adót fizet, annak az ellátási alapja (társadalombiztosítási és álláskeresési ellátások számításának alapja) havi 98 100 forintról 102 000 forintra emelkedik. Az a katás, aki havi 75 000 forint adót fizet, annak az ellátási alapja havi 164 000 forintról 170 000 forintra emelkedik.

A törvényjavaslat tartalmazza a bankok járványügyi különadójával kapcsolatos visszatérítési szabályokat. A bankok az általános közterheiken felül 2010. óta járulnak hozzá különadóval a költségvetési bevételekhez.
Idén a tárca számításai szerint összességében több mint 270 milliárd forintot fizetnek be a pénzügyi tranzakciós illeték, és a bankadó révén a pénzintézetek. A járványügyi különadót, mintegy 55 milliárd forintot ezen felül fizetik meg a bankok. A hitelintézetek ezt az összeget - a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból - adóvisszatartás formájában kapják vissza.