A Napi Gazdaság cikke
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke levelet írt Christine Lagarde-nak, az IMF ügyvezető igazgatójának, melyben kiemelte, hogy a 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány strukturális reformjaival és konszolidációs intézkedéseivel tartósan a GDP három százaléka alá szorította az áht-hiányt, csökkentette az államadósságot, valamint előtörlesztéssel a 2008-ban felvett IMF-hitel nagy részét már visszafizette. Mindennek köszönhetően 2013 elején befejeződött a szervezet úgynevezett post-program monitoring eljárása, valamint Magyarország tartozása az IMF-kvóta 200 százaléka alá csökken, ezért nem indokolt a Valutaalap budapesti irodájának további fenntartása − olvasható a jegybank oldalán publikált levélben.
Irina Ivascsenko magyarországi képviselő − aki a posztot a budapesti iroda 2009. áprilisi nyitása óta tölti be − mandátuma augusztus végén lejár, és mivel az IMF jelenléte a tagállamokban a hatóságok meghívásától függ, ezért a szervezet nem nevez ki új képviselőt − reagált a Valutaalap hétfő délután. A washingtoni központú szervezet továbbra is kész együttműködni Magyarországgal az éves kétoldalú tárgyalásokon, akárcsak a többi tagállammal − áll a közleményben.
Piaci vélemények szerint Matolcsy levele nem meglepő, mert hónapok óta a közbeszédben tartja a témát a kormány, a legutóbb múlt héten például Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozott az előtörlesztés lehetőségéről. Az IMF lapzártánkig nem reagált Matolcsy levelére, így nem tudni, ki hozza meg a döntést a budapesti irodával kapcsolatban, illetve az mikor születhet meg. Más országoknál volt példa arra, hogy a hitelprogram befejezése után bezárták a helyi állandó képviseletet, hiszen ha nincs éppen futó program, akkor sokkal ritkábban van szükség együttműködésre a Valutaalap és a kormány között.
A Valutaalap honlapján található összesítés szerint a 2008-ban felvett, akkori árfolyamon 15,7 milliárd dolláros IMF-hitelből Magyarországnak 2013-ban és 2014-ben összesen még mintegy 2,2 milliárd eurót kellene visszafizetnie, az utolsó törlesztés 2014 szeptemberében esedékes. A részletes adatok szerint 2013-ban még 1,66 milliárd eurót kell törleszteni, a többi a jövő évre esik. A magyar kormány hivatalosan egyelőre nem jelezte, hogy előtörleszteni szeretne. Egy ilyen lépés finanszírozása elvileg biztosított, hiszen a kormánynak a jegybankban elhelyezett betéteinek összege június végén 1531,7 milliárd forint, vagyis több mint ötmilliárd euró volt. Emellett a kormány folyamatosan felülteljesíti célját a forintkötvények kibocsátásánál, az így befolyó összeget pedig a jegybankban bármikor euróra tudja váltani.
Ha Budapest az IMF-nek idő előtt visszafizeti a felvett összeget, akkor még mindig nem mondhatja el, hogy teljesen megszabadult a 2008-as hitelcsomagtól. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. adatai szerint 2014 végén és 2016 közepén az Európai Bizottságnak összesen még 3,5 milliárd eurót kell visszafizetni. Szakemberek szerint nem biztos, hogy jó hír az előtörlesztés a magyar gazdaság szempontjából, hiszen ezzel egy olcsóbb hitelt váltana ki drágább piaci finanszírozásra. Sokak szerint politikai döntés születhetett a kérdésben, hiszen a jövő évi választások előtt presztízskérdés lehet a kormánynak, hogy kifizesse az IMF-et.