A GfK Hungária idén újra feltérképezte Magyarországi városok megyék vásárlóerejét. A vizsgálat tanúsága szerint Budapest előnye a vidékkel szemben lassan bár, de egyre csökken. idei vásárlóerő adataiból kitűnik, hogy tovább csökkent Budapest előnye a vidékkel szemben. Az egy főre jutó vásárlóerő index értéke 132,9 volt a fővárosban, szemben a 2010-ben mért 133,6-al. A rangsorban a fővárost követő Komárom-Esztergom és Fejér megye vásárlóerő index értéke meghaladta a 110-es értéket, amire eddig még nem volt példa.
A legnagyobb növekedést a már évek óta folyamatosan fejlődő Komárom-Esztergom megye érte el (110,9). A harmadik helyezett Fejér megye (110,1) önmagában szintén látványos, 1,1-es növekedést produkált. "E példátlan fejlődésnek az egyik oka a megyeszékhelyekre koncentrálódó iparfejlesztések nagyságrendje lehet. A Tatabányán és Székesfehérvárott jelen lévő vállalkozások tömege akár az egész régió jövedelmi viszonyaira kihathat" - jegyezte meg Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.
Heves, Tolna és Békés is gyorsan fejlődik
Győr-Moson-Sopron (104,7) kisebb visszaeséssel is megőrizte tavalyi negyedik helyezését, míg Vas (104,1) megelőzte Pest megyét (103,3), így az ötödik helyre került. A többi megye vásárlóereje - a tavalyi évhez hasonlóan - idén sem érte el az országos átlagot. Az indexek Heves, Tolna és Békés megyében mutatnak nagyarányú növekedést. Baranya, Nógrád és Zala viszont jelentős csökkenést szenvedett el. A sereghajtók változatlanul Bács-Kiskun (18.), Békés (19.) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (20.), ahol Bács-Kiskun és a legnagyobb nehézségekkel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vásárlóerő-indexe ráadásul kis mértékben tovább csökkent.
A települések rangsorában idén is voltak változások. Az 1000 főnél nagyobb népességű települések rangsorában (Budapest nélkül) idén az első helyen Telki végzett (144,0), utána Üröm (138,1), a tavalyi első Csopak (137,2), majd Paks (133,7) és Nagykovácsi (133,2) következik. Budapestnek egyébként 5 olyan kerülete van, ahol Telkiét is meghaladja az egy főre jutó vásárlóerő.
És a legszegényebb települések
A legszegényebb települések sorrendjében alig történt változás, ám az indexértékek tovább csökkentek. Az 5. legszegényebb település idén Vilmány helyett Taktakenéz, az utolsó 4 település (Kántorjánosi, Szendrőlád, Alsószentmárton és Tiszabő) sorrendje megegyezik a tavalyival.
A vásárlóerő-index évek óta Budapest XII. kerületében a legmagasabb (161,9). Ezt szembeállítva a legszegényebb Tiszabő vásárlóerő-indexével (40,4) majdnem pontosan négyszeres jövedelemkülönbség fedezhető fel.
"Vásárlóerejét tekintve az ország megosztottsága hasonló a korábbi évekéhez: Budapest és vonzáskörzete, valamint a tőle északnyugatra elhelyezkedő területek a leggazdagabbak" - mondta el Kui János. "A nagyobb városok és a Balaton környéke többnyire átlag felett teljesít, a legszegényebbek pedig az ország aprófalvas térségei az északkeleti és délnyugati végeken" - tette hozzá a szakember.