Most egy új helyzet van a januárihoz képest, lenne miről beszélgetni, bár a témák természetesen nagyjából ugyanazok lennének: a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete, illetve, hogy ezek tükrében a kormánynak miben van és miben nincs mozgástere - válaszolta Csaba László arra a kérdésre, hogy most mit tanácsolna Orbán Viktornak, ha megint kikérné a véleményét? Ha lenne egy rendes tanácsadó testület, ami sajnos nincs, akkor érdemes lenne minden hónapban leülni, és egy hasonló napirend mentén végigbeszélni a dolgokat - fogalmazott.

Úgy tűnik, sok pesszimista közgazdásznak nincs igaza, a világgazdaság nincs válságban, és hogy úgy tűnik, az EU hosszas erőlködés után, ha nem is oldotta meg, de keretek közé szorította a görög válságot, ami bennünket is jobb helyzetbe hoz. A magyar gazdasággal kapcsolatban pedig úgy tűnik, hogy nincs recesszió, de azért jönnek szomorú adatok a beruházások területéről, az ingatlanpiacról - mondta. Ezek a növekedési kilátásainkat rontják, ezek miatt nem lehet pontosan tudni, hogy a vállalt költségvetési hiánycélokat idén és jövőre mekkora növekedés mellett kell elérni. Arról is beszélgetnénk, hogy a kormány megteheti-e, hogy ne egyezzen meg az IMF-fel. Ebben szerintem most van mozgástere a kabinetnek. És kell egy stratégia, ebben nincs mozgástér.

A közgazdász elmondása szerint a januári állapottal szemben most már nem biztos abban, hogy mindenáron meg kell egyezni a Nemzetközi Valutaalappal. Januárban még a hozamfelárak és piaci görbék azt mutatták, hogy nagy a veszély. A megállapodást persze most sem bánnám, mert ez azt üzenné a befektetőknek, hogy nem lesz sok nem konvencionális gazdaságpolitikai intézkedés a jövőben közölte. Ettől a piacok nagyon tartanak, mert bármilyen rossz hírt be tudnak árazni, de a bizonytalanságot nem - tette hozzá.

Új helyzet alakult ki

Most, hogy az EU megállapodott a görög hitelezőkkel, és a hitelezők benyelték az adósságot, amiről mindenki azt mondta, hogy nem fog megtörténni, egy új helyzet alakult ki. Ha nincs görög válság, akkor portugál és olasz bizonytalanság sincs, és mindenki észreveszi, hogy az amerikai gazdaság növekszik, mint ahogy a német, az orosz és brazil is. Ez jelentősen könnyebbé teszi a mi helyzetünket is. A görög megállapodás döntő volt. Úgy tűnik, hogy Írország is túl van a mélyponton, hogy Portugália nem fog csődbe menni, hogy Spanyolországról azt írta az OECD vagy az Európai Bizottság, hogy ha így megy tovább, akkor az ország államadóssága el fogja érni 2014-ben a GDP 74 százalékát. Ezek azt jelentik, hogy elkerüljük az összeomlást.

Nem javasolnám a nemzetgazdasági miniszternek, hogy a megállapodásról és általában a nemzetközi pénzügyi kérdésekről nyilatkozzanak. Ezekre a kérdésekre pillanatnyilag van egy kijelölt delegáció, aminek van egy tárca nélküli miniszter vezetője, van egy teljes elnöki jogkörrel felruházott alelnöke, ők nyilatkozzanak a dologban. Nekik pedig azt kell mondaniuk, és nagyjából azt is mondják, hogy meg fogunk állapodni. De van B és C verzió is. A B változat szerint megállapodunk, de nem mindenről és nem minden áron, a C változat pedig, hogy esetleg nem. Viszont én, mint független elemző mondhatom azt, hogy ha Magyarország nem állapodik meg, de a világgazdaságban mindazok a kedvező változások végbemennek, amikről beszéltünk, akkor mi elég kicsik vagyunk ahhoz, hogy IMF-megállapodás nélkül is a piacon maradhassunk.

Nem az olcsóság számít

Nem az olcsóság számít - mondta Csaba László. Az IMF ugyanis a pénz mellett előírásokat is hoz nekünk. Inkább fizessünk egy százalékponttal többet annak, aki utána nem szól bele a pénz elköltésébe, ebben az esetben pedig az ország életébe. A piacok most nettó 2,25 százalékpontos reálhozammal (infláció fölötti hozammal) adnak hitelt, ami nem olyan nagyon sok. Költség és hozam tekintetében Magyarország a legvonzóbb befektetési célpontok közé tartozik a világon - fogalmazott a közgazdász. Ha a világgazdaságban a dolgok lenyugszanak, és erre elég sok jel mutat, akkor mi potyautasként végigmenve is be tudjuk söpörni ennek a hasznát - tette hozzá.

A szavahihetőség nagyon fontos. Ehhez az kell, hogy a kabinet komolyan vegye, amit januárban ígért, hogy egy konszolidációs időszak következik. De azért azt gondolom, hogy a bizalom bizonyos értelemben jön-megy, ezért inkább csak akkor kell IMF-hitel, ha végképp azt gondoljuk, hogy a kormánynak nincs hitelessége. A legjobb az lenne, ha gyorsan rendeznénk a nézeteltéréseinket az EU-val. Akkor is, ha végül nem kérünk tőlük pénzt. Pont a rendezett viszonnyal tudnánk azt elérni, hogy ne legyen szükségünk egy hitelcsomagra. Az, hogy az országban legyen valamiféle kiszámíthatóság, és megszűnjön Magyarország hülye gyerek pozíciója az Európai Unióban, az nem az IMF-EU-hitel miatt kell, hanem önmagában - fűzte hozzá.

Az is jó lenne, ha kikerülnénk a nemzetközi sajtó érdeklődésének homlokteréből, unalmas országként gondolnának ránk a befektetők, és nyugodtan megvennénk a papírjainkat - mondta. Óriási hozamcsökkenésre ekkor sem lehet számítani, nem vagyunk Svájc vagy Amerika, ez inkább arról szól, hogy legyen bizalom. Ehhez pedig olyan törvények kellenek, amik kiszámíthatóak, amik nem állandó vita tárgyai itthon és külföldön. Pusztán kormányzástechnikai szempontból is úgy gondolom, hogy ezeket a lépéseket meg kell tenni. A nemzeti bankról szóló törvény is abszolút végiggondolatlan, azt gondolom, hogy ha nem terjesztették volna be, mint ahogy azt javasoltam a kormányfőnek novemberben, akkor most tíz százalékkal erősebb lehetne a forint. Egyébként ugyanaz lenne a helyzet mint most, csak eggyel kevesebb vitapontunk lenne, és az Európai Bizottságnak nem lenne egy erős kártya a kezében. Én azt gondolom, hogy a kormánynak kellő befolyása van a nemzeti bank működésére, a régi törvény alapján is, nem kell ehhez új törvény - vélte Csaba.

A közgazdász elmondta, volt egy szűk körű megbeszélés a kormányzattal, ami nem volt nyilvános, ahol ezek a kérdések érdekelték a döntéshozókat. A szokásosnál szűkebb körű megbeszélés volt, a részletekről viszont nem kívánt nyilatkozni.

Csaba László szerint IMF-hitel nélkül el lehet lenni, ha egyébként a dolgaink rendben vannak. Ez azt jelenti, hogy nem állunk a saját szövetségeseinkkel vitában, hogy a törvényeink átláthatóak, hogy az intézkedéseket megértik és valamilyen szinten elfogadják azok, akikre vonatkoznak. És ha már ilyen jóban vagyunk, akár egy elővigyázatossági hitel is szóba kerülhet. Három hónappal ezelőtt nem volt kérdéses, de ma már leginkább attól függ az IMF-hitel sorsa, mire jutnak a kormányzaton belül. Ha ilyen-olyan okokból nem tudnak megállapodni, azzal is együtt lehet élni. Ezt látni kell, már csak azért is, hogy emiatt ne törjön ki piaci pánik.

A közgazdász szerint új gazdasági diagnózist kellene készíteni. 2010 tavaszán a legtöbb elemzőnek az volt a benyomása, hogy a világgazdaság visszatér a normális kerékvágásba. Hogy majd nőnek a tőzsdeindexek, hogy újból visszatérnek az ismételt finanszírozási formák, és hogy majd tíz év múlva lesz a következő válság. De ma már tudjuk, hogy nem ez történt. Nem abban tévedtünk, hogy azt mondtuk, nincs is valódi válság, hanem abban, hogy azt gondoltuk, hogy a rosszabb éveket egy fellendülés fogja követni - mondta. Az a baj, hogy idehaza a diagnózisban sincs egyetértés.

Rossz volt a diagnózis

A kormányváltás idején az volt a többségi vélemény, hogy a magyar gazdasággal a korábbi megszorításokra épülő gazdaságpolitika volt a baj, amit csak szimplán abba kell hagyni, és attól majd minden megoldódik. Mások azt gondolták, hogy csupán a világgazdasági válság negatív konjunkturális hatásai húznak le bennünket, ha ez megszűnik, akkor majd 4-5 vagy éppen 7 százalékkal növekedhetünk. Mindkét diagnózis helytelen volt. Az elmúlt időszakban kiderült, hogy a magyar gazdasággal strukturális bajok vannak, ezek húzódnak meg a lassulás mögött. Ezt a kormányváltás után nem fogadták el. Én akkoriban 2,5-3 százalékos növekedést tartottam reálisnak - fogalmazott.
Szóval rossz volt a diagnózis. Ha konjunkturális jellegű bajok lennének, akkor csak a megszorításokat kellene abbahagyni, és minden rendben lenne. A kormány ezt megtette, sőt, 2011-ben 2,5 százalékot lazítottak is a költségvetésben, amit egyszeri bevételekkel ellensúlyoztak. De nem jött el a várt csoda, az intézkedések nem vezettek eredményre, a magyar gazdaság nem indult be. A bajok mögött nem a megszorítások és nem is a világgazdasági hatások vannak.

Megoldásként a szakember szerint egy teljesen más jellegű terápia kellene. A legfontosabb, hogy visszatérjen a bizalom, hogy tiszteletben tartsák a magántulajdont, hogy kiszámítható legyen a törvénykezés.Tehát a kiszámíthatóság, az átláthatóság és a stabilitás mindennél fontosabb. Erre építve kellene egy középtávú költségvetési program, ami fenntartható pályára állítaná a költségvetést. Ehhez egyébként nem is kellene túl nagy növekedés. Belgiumban például évi 2-3 százalékos növekedés mellett tudott csökkenni az adósságráta a kiszámítható költségvetés miatt. A dolog titka az volt, hogy nem csináltak új adósságot. Ez egy kis növekedéssel párosítva az adósság levetkőzését eredményezi. Ha évi 1,5 százalékponttal csökkenne az újraelosztás és egy százalékkal csökkenne a hiány, akkor ez megvalósítható. Az adóhatóság szerint a GDP-nek körülbelül a 8 százalékára rúg a be nem fizetett adók és járulékok mértéke, ezt kellene beszedni. Csaba szerint történt is előrelépés. Tavaly például elhangzott, hogy az áfatrükk megszüntetésével 80 milliárdot lehetne behajtani, amit sokan hitetlenül fogadtak, végül 50 milliárdot hajtott be a NAV. Az index.hu-n olvasható interjúban a közgazdász azt mondta: azt nem hiszem, hogy ezt a 8 százalékot be lehet hajtani, de ha csak évi 1,5 százalékpont bejönne, emellett pedig növekedés is lenne, illetve a kiadási oldalon az állam működési költségein és az adósságszolgálaton is meg lehetne fogni a pénzt, állami vagyonrészeket is el lehetne adni, akkor az említett célok elérhetők lennének.