Az indítványozók legfontosabb kifogása a módosított törvény ellen az volt, hogy a termőföldeket érintő adásvételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara területi szerve jár el "helyi földbizottságként", amelynek az állásfoglalása - különösen vétó alkalmazásakor - érdemben eldönti a jogügylet sorsát. Szerintük a törvénnyel létrehozott kamarák alkotmányosan csak a tagságukra hozhatnak kötelező döntéseket, rajtuk kívül álló jogalanyokra nem. A helyi földbizottság hatáskörében eljáró agrárkamarai területi szerv nem rendelkezik demokratikus legitimációval.
Az Alkotmánybíróság tanácsa válaszul egy korábbi határozatra hivatkozik, amely szerint "a földbizottság nem közhatalmat gyakorol a termőföld adásvételével kapcsolatos eljárásban, nem hatósági jogkörben, hanem közvetett magánjogi érdekeltként jár el. A demokratikus legitimáció csak közhatalmat gyakorló intézmények tekintetében értelmezhető. [...]A földbizottságot helyettesítő feladatkör szolgáltatási jellegű."
Ezzel az Ab szerint egy bizonytalan helyzet szűnik meg, mert sok helyen nem létezett földbizottság. Vétóról sincs szó, mert a törvény csupán azt tartalmazza, hogy a közigazgatási perben a bíróság a mezőgazdasági igazgatási szerv kamarai állásponton alapuló döntését nem változtathatja meg: a bíróság vagy helybenhagyja a felülvizsgált döntést, vagy hatályon kívül helyezi - írta a portál.
A vitatott törvényeket azon a 2018. december 12-i ülésnapon fogadták el a kormánypárti képviselők, amikor az elnöki emelvény ellenzéki blokádja miatt a Ház alelnöke képviselői helyéről vezette az ülést, és az egész szavazás a megszokottól eltérően zajlott.