"Brüsszel tanulságait le kell vonni, egyértelmű számunkra hogy fokozni kell a biztonsági intézkedéseket" - indokolta a kezdeményezést Pintér Sándor (képünkön bal szélen), aki elmondta: az Igazságügyi Minisztérium megkapta javaslataikat, amelyek alapján az ünnepek alatt elkészíti a szövegtervezetet.
A Belügyminisztérium feladata lesz, hogy a parlamenti pártokkal előzetes egyeztetést folytasson, mert javaslatuk több eleme kétharmados támogatást igényel. Áprilisra készítenék el a törvényjavaslatot, amelyhez a parlament soron kívüli eljárását kérik majd.
Pintér szerint a párizsi és a brüsszeli események eldöntötték az a vitát, hogy nőtt-e a terrorfenyegetettség az Európai Unióban, és azt is, hogy van-e összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között. a terrorcselekményekben egyrészt olyan személyek vettek részt, akik a zöldhatáron, bevándorlókkal együtt érkeztek, mások pedig migránscsaládban születtek és már uniós állampolgárként vállaltak részt a szervezésben.
Az EU biztonsági szakértői és az Europol már korábban felhívták a figyelmet arra a veszélyre, hogy a tömeges bevándorlás a zöldhatáron növeli a terrorveszélyt - mutatott rá. Mint mondta, az Europol 500-600 olyan embert tart nyilván, akik valamilyen módon terrorcselekménnyel hozhatók összefüggésbe, a német biztonsági szolgálat szerint pedig 100-ból egy bevándorló feltehetően részt vállalna egy terrorcselekményben. Magyarország felismerte ezt a veszélyt, és ennek megfelelően döntött a zöldhatárok lezárásáról - jegyezte meg.
Fontos, hogy a kétharmados törvények esetében konszenzusos megoldást találjanak és a többi párt hozzájárulásával közösen, a parlament felelősségével tegyék meg a szükséges intézkedéseket - mondta a belügyminiszter. A módosítások a nemzetbiztonsági törvényt, a rendőrségi törvényt, a honvédelmi törvényt és a Büntető törvénykönyvet érintenék, utóbbi esetében bizonyos szankciókat is megemelnének - derült ki Pintér tájékoztatásából.
Pintér szerint javaslataik között létszámot, eszközt, technikai fejlesztéseket kérnek. Továbbá a Terrorelhárítási Központ megerősítését, az információáramlás biztosítását szeretnék elérni. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy a kormány döntött egy terrorelhárítási információs és bűnügyi központ létrehozásáról is. Ennek a központnak a feladata lesz, hogy a beérkezett információkat megfelelő szakmai tudással párosítva értékelje, elemezze és egyes nemzetbiztonsághoz kötődő szervezeteket vagy a rendőrség szervezeteit támogassa a munkájukban, felhívja a figyelmüket egyes cselekményekre - fejtette ki.
Kontroll a magánvállalatok felett
A belügyminiszter beszámolt arról is, hogy tervezik egy olyan törvény megalkotását, amelyben előírnák, hogy a magánszolgáltatók biztosítsák a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által lefoglalt adatszolgáltató eszközök dekódolását, illetve az adatforgalom valósidejű áramlásának megfigyelését - utóbbi esetében ez nemcsak eszközökre, de bankszámlákra is vonatkozna. A pénzáramlás módját is ellenőrizni szeretnék, bizonyos esetekben a bankszámlákba is betekintenének. Pintér ugyanakkor azt is hangsúlyozta: ezt csak bírói engedéllyel tehetnék.
Pintér szerint azt is szeretnék elérni, hogy a telefonos kommunikációban bizonyos előnyt élvezzenek a rendőri egységek, a mentők és a kórházak. Erre két megoldást látnak: kibővítenék a rendőrség és a katasztrófavédelem által jelenleg is használt egységes digitalizált rádiórendszert, bizonyos esetekben pedig a civil szolgáltatásokat az sms-re korlátoznák. Példaként a mostani brüsszeli eseményeket említette, ahol a lakossági felhasználók leterhelték a telefonvonalakat. Kérdésre válaszolva hozzátette: ez utóbbi azt jelentené, hogy ne lehessen olyan túlterhelés, ami akadályozhatja az életmentő munkát, ennek technikai feltételrendszerét viszont a telefontársaságokkal kell egyeztetni.
A valósidejűség szükségességét firtató kérdésre, miszerint az adatforgalom illetve pénzforgalom bírói engedéllyel történő megfigyelésére eddig nem volt-e lehetőség, Pintér azt válaszolta: jelenleg erre csak utólag van lehetőség, most pedig szeretnék elérni, hogy ezt valós időben is megtehessék. Szeretnék elérni, hogy bizonyos esetekben folyamatosan láthassanak bankszámlákat.
Jó lenne módosítani az alaptörvényt is
Simicsó István honvédelmi miniszter (képünkön jobb szélen) a brüsszeli terrortámadásra utalva hangsúlyozta: új biztonsági helyzet van, a "hibrid hadviselés" korszakát éljük, és a magyar honvédség is szeretné a feladatát teljesíteni magyar emberek biztonságának garantálása érdekében. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a parlamenti pártoktól megkapja a kormány a felhatalmazást az alkotmánymódosításhoz a párizsi és brüsszeli terrorcselekmények fényében.
Simicskó szerint az intézkedéscsomag keretében a honvédelmi törvényen is módosítanának. A miniszter szerint jelenlegi jogszabályi környezet csak korlátozott mozgásteret biztosít a honvédségnek, ezt szeretnék az új javaslattal bővíteni.
Az alkotmánymódosítást indokolva hozzátette: a magyar honvédségnek van olyan tudása, amellyel világszerte küzd a terrorizmus ellen, így Afganisztánban, a mostani jogi szabályozás szerint azonban ezt itthon nem teheti meg. Ezért azt szeretnénk elérni, hogy szükséges esetben a magyar honvédség tudja segíteni a rendvédelmi szervek munkáját.