Tesco, CBA és a többiek: hatalmas a különbség a magyar boltok között

A vásárlói szokások átalakulása, a bővülő lakossági fogyasztás, illetve a túlzott munkaerőigény miatt mostanra válságba sodródott a hazai kiskereskedelmet az elmúlt húsz évben meghatározó hipermarket-struktúra. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a szélesebb választékot biztosító, kisebb alapterületű boltok felé mozdult el a piac. Sokak szerint a jövő - akárcsak nyugaton - a diszkontoké, illetve a kényelmi formátumú üzleteké.

A méretgazdaságosságot nézve azonban ez a feltevés korántsem nyer igazolást: a hipereket üzemeltető cégek továbbra is lóhosszal vezetnek, miközben a diszkontok csak az "arany középutat" találják meg. Növekednek, de még nem érték el a hiperes versenytársakat. E téren - pusztán a bevételi adatok alapján - a hatékonysági probléma nem a külföldi kézben lévő láncoknál, hanem magyar gyökerű, számtalan kisboltot üzemeltető szövetkezeti-, és franchise láncoknál érhető tetten. Fontos megjegyezni azonban, hogy a hazai láncok a szupermarket-szegmensben is jelentősek, sőt az elmúlt években a "kényelmi üzletek" nyitása terén is ők voltak a legaktívabbak - törekedve arra, hogy versenyképessé váljanak a többiekkel szemben.

Mennyit hoz a konyhára egy-egy bolt?

A nagy boltláncok összesített - tavalyi bevétele alapján a Tesco vezeti a rangsort a Coop és a CBA előtt, ám a cégekhez tartozó boltok számában jelentős az eltérés, ezért az egy boltra jutó bevétel alapján vetettük össze a versenyzőket. Így már egész más képet fest a lista.

Ma már az Auchan az egyetlen szereplő, amely kizárólag nagy alapterületű hipermarketet üzemeltet, szám szerint tizenkilencet, ehhez pedig a Trademagazin összesítése szerint 337 milliárd forint bevételt társult. Ez azt jelenti, hogy egy-egy Auchan-egység átlagos árbevétele hetente több mint 341 millió forint volt.

Az összesített toplista élén álló Tesco ebben az összevetésben a második, boltonként hetente átlagosan 69 millió forintra tett szert. Fontos azonban, hogy a Tescónak több mint 200 boltja van, ebből 112 hipermarket, amelyek nagyobb bevételt termelnek, mint a kisebb szupermarketek és Expressz üzletek.

A harmadik helyet a több mint 160 üzlettel rendelkező Lidl szerezte meg, amely boltonként hetente 42 millió forintos bevételt ért el. A nagy rivális  - több mint 100 boltból álló hálózatot működtető - Aldinál a heti bevétel 24 millió forint volt, amivel a negyedik helyen áll a társaság. Őt követi a 200 bolttal rendelkező Penny, amelynek egy boltra jutó heti bevétele meghaladta a 21 millió forintot. A hatodik pedig a Spar, egy-egy boltjában 20 millió feletti bevételt hozott össze.

Nyomulnak a diszkontok

A régóta franchise-rendszerben működő magyar boltláncoknál más a helyzet, mint az előbb felsorolt láncoknál. Ugyanis több ezer 1-3 fős kis boltjuk van, így az egy üzletre jutó heti bevétel alacsonyabb. A három magyar boltlánc közül egyébként a CBA áll az élen, egy boltja hetente átlagosan 4,3 millió forintot termelt. Utána következik a Reál 3,2 millió forintos heti terméssel. Az összesített bevételi listán a Tesco mögött második Coop a magyar láncok versenyében a harmadik, egy boltjára átlagosan hetente alig több mint 2 millió forint jut.

A kiskereskedelemben folyó éles verseny miatt az említett boltonkénti toplista a következő időszakban jó eséllyel változni fog, mivel több cég, például a Penny és az Aldi is újabb boltokat nyitott az idén. Sőt, az Aldi augusztus közepi megkeresésünkre azt mondta, hogy folytatják a magyarországi terjeszkedést. Az Aldi a következő két év alatt 20 új egység átadását tervezi Magyarországon, ezekből pedig hetet már az idei év végéig átadnának, középtávon pedig 200-250 üzletből álló hálózattal számolnak.

Augusztus végén pedig a Népszabadság írt arról, hogy az Aldi több olyan helyen nyitott boltot, ahol korábban CBA működött, emellett a Penny Market és a Spar is részt vesz a piaci viszonyok átrendezésében. A lap utalt arra is, hogy a plázastopot a külföldi láncok, ezen belül a német kézben lévő diszkontok (Aldi, Lidl, Penny) terjeszkedésének megakadályozása és a hazai láncok védelme érdekében léptette életbe a kormány. Úgy fest azonban, hogy bár a plázastop megnehezíti az érintett láncok dolgát, folytatják a terjeszkedést. Az Aldi és a Penny is nyitott újabb üzleteket az idén, és a Spar is igyekszik bővíteni hálózatát, részben franchise-partnerekkel. Úgy tudjuk, hogy a Lidl sem állt le, több üzlet megnyitását tervezik, de konkrétumokat nem közölt a társaság.

Nem jött be a protekcionizmus

A plázastopot elsősorban a kemény diszkontok, főként a Lidl és az Aldi ellen, illetve a hazai láncok védelmében találta ki a kormány, ám úgy tűnik, ezt a csatát elvesztik a magyarok. 2013 és 2015 között ugyanis jelentősen lemorzsolódott a hazai cégek áruházainak száma.

Összesen félezer bolttal zsugorodott hálózatuk, a legnagyobb visszaesést a CBA szenvedte el, amelynek több mint 200-zal kevesebb boltja van, mint három évvel ezelőtt. A Coop szintén több mint 200 bolttal lett karcsúbb a lap szerint. A visszaesés pedig ott a leglátványosabb, ahol megjelennek vagy megjelentek a német diszkontok.

A bérköltség a multiknál - lenne hová növekedni

Bár, az alacsony bérek miatt kialakult munkaerőhiány jelenleg az egyik legtöbbet hangoztatott probléma a hazai kiskereskedelemben, az áruházláncok teljes kiadásait nézve, még mindig csak egy számjegyű tételt jelentenek a személyi jellegű ráfordítások - amelybe beleszámítják a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, illetve a bérjárulékokat. (Az összehasonlításban nem szerepelnek a magyar gyökerű láncok, mivel elaprózott struktúrájuk miatt ilyen adatokat nehézkes róluk pontosan kigyűjteni).

Szinte evidens, hogy a munkaerőköltség jelentősen alacsonyabb tételt jelent az üzletláncoknak, mint az általuk eladott áruk beszerzési értéke (elábé). Azonban a nagy hálózatok hazai leányai még mindig jócskán kevesebb tőkét fordítanak dolgozóik javadalmazására, mint amennyit az anyacégük nemzetközi szintű átlaga tükröz.

Az árbevételhez viszonyított személyi jellegű ráfordításokat nézve kitűnik, hogy a magyar Penny Market és a Lidl  sáfárkodott a legjobban a munkaerőköltségekkel: a teljes forgalom mindössze 5-5 százalékát invesztálták erre. A diszkontokat követi a sorban az Auchan, amely az árbevétel 6, majd az Aldi amely 7, míg a két legnagyobb, a Spar és a Tesco körülbelül 8-8 százalékát fizette ki személyi jellegű kiadásokra az elmúlt üzleti évben.

Összehasonlításképpen: a Tesco teljes, globális árbevételének több, mint 14 százalékát fordította munkaerőköltségekre, míg az Auchan, nemzetközi léptékben forgalma 11 százalékát költötte személyi jellegű ráfordításokra egy év alatt. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a magyar munkaerő fele annyiba kerül a láncoknak, mint a világátlag (ebben az anyaországok - Nagy-Britannia, illetve Franciaország-, továbbá más fejlett országok nagy súlyt képviselnek, ugyanakkor mindkét lánc jelen van például Kínában és több kelet-európai országban is).

Megjegyzés: Több boltlánc van (például a Tesco, a Lidl vagy az Auchan), amely nem a naptári évvel azonos pénzügyi évet alkalmaz, ezeknél a legutóbbi üzleti év eredményei alapján számoltuk az adatokat.