Jön a vihar, de azt mondják sütni fog a nap, így összegzi a K-Monitor Közhasznú Egyesület (K-monitor) a 2023-as költségvetést.

A költségvetés 4,1 százalékos növekedéssel (az MNB 2-3 százalék között), 3,5 százalékos hiánycéllal és 377 forintos euró/forint árfolyammal számol, miközben 5,2 százalékos inflációra alapoz (elemzők 7-8 százalékot várnak).

A K-Monitor szerint a jövő évi büdzséből úgy lett hatályos jogszabály, hogy:

  • a néhány nappal később bejelentett KATA-módosításnak nincs benne semmi nyoma,
  • a nem sokkal később bejelentett rezsicsökkentés-csökkentés hatása sem egyértelmű,
  • a nemrég bejelentett Vodafone-tranzakcióról elképzelni sem tudják, hol a helye a büdzsében.
Továbbra is bizonytalan, hogy jönnek-e az EU-s pénzek, a költségvetés azonban számol velük.

A büdzsében szereplő összegek számos helyen bázisalapon jöttek ki, megfelelnek a tavalyi számoknak, pedig az intézmények költségei jócskán növekedni fognak a rezsiárak elszabadulása miatt - írják.

Az elemzés kitér arra is, hogy a költségvetési törvényjavaslatot a Parlament villámtempóban fogadta el úgy, hogy az ellenzéki vezetésű Költségvetési Bizottságban 13 percig tárgyalták úgy, hogy kérdés sem hangzott el.

Példaként említik, hogy a sportági koncepciók támogatásait és az egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatásokra eredetileg tervezett 14 milliárdot megduplázták, a kulturális-örökségvédelmi fejlesztésekre 6,5 milliárddal több megy, a vagyonkezelő alapítványoknak a tervekkel szemben 28 milliárdot adnak.

Néhány érdekes összeg a 2023-as büdzséből:

  • az Országos Mentőszolgálat éves támogatása 66,5 milliárd forint,
  • a háziorvosi ellátásra 225 milliárdot költünk. 
  • civileknek juttatott összes 1 százalékos felajánlás 13,8 milliárd forintot tesz ki.

A Modern Városok Program továbbra is tartaléklángon van, a 2022-es 50 milliárdból már csak 23 milliárd maradt, míg a Faluprogram tovább száguld.

A versenysport továbbra is fókuszban van:

  • a 2023-as atlétikai világbajnokságra 19 milliárdot szánnak,
  • de jut 750 millió a 2023-as foci Európa-liga döntő megrendezésére,
  • a 2027-es vizes világbajnokságra is elkezdenek költeni,
  • a Hungaroring Sport Zrt. 16,5 milliárd forintot kap.

A nagy fejlesztések közül a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kiadási előirányzata 192 milliárd forint. A Szijjártó Péter által felügyelt PAKS-II beruházáshoz 150 milliárdos tőkeemelést terveznek. Mint írják, beindul a Mészáros-féle, 35 éves autópályakoncesszió, a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díj előirányzata közel 230 milliárd forint, ebben nincsenek benne az M5, M6 régebbi koncessziói.

A konzorciumtól autópályakoncessziós díjként 180 millió forint folyik be az államkasszába jövőre.

Bár Kásler Miklós távozott, marad a Magyarságkutató Intézet, amely 1 milliárdos költségvetési támogatásból működhet, 101 fővel. A Demeter Szilárd-féle Magyar Kultúráért Alapítvány 10 milliárd forintot kap a feladataira.

A Liget Projekt megúszta és nem került Lázár János építési és beruházási miniszter alá. A megépült épületek üzemeltetésére, működésre 12 milliárdot kapnak 2023-ban. És tovább pörög a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program is. Kormányzati kommunikációra egyelőre 12 milliárdot szánnak 2023-ra, de ez az összeg általában a sokszorosára nő az év során. És folytatódnak az egyedi magasépítési beruházások, összesen 215 milliárdért.