Az elemzőintézet a KSH egyik vezetőjének televíziós nyilatkozatára reagál, amelyben megkérdőjelezik a PA által korábban végzett számítás megalapozottságát. A KSH szerint, mivel nem volt infláció tavaly, nőtt a foglalkoztatottak száma és emelkedett a családosok jövedelme, nehéz azt kihozni, hogy nőtt volna a létminimum.

A PA által végzett számítás szerint azonban emelkedett a létminimum értéke. A KSH 2014-ben egy egy fős háztartásnak 87 351 forint kellett az alapvető létszükségletek kielégítéséhez, a Policy szerint 2015-ben már 88 016 forint ez az összeg.

A PA úgy véli, hogy a KSH nyilatkozata lényegében azt jelenti, hogy csak az az adat lehet hiteles, amit ők közölnek. Ez ugyanakkor "titkos". Az elemzőintézet szerint tavaly 41,5 százalékra nőtt a létminimum alatt élők száma a tavaly előtti 41 százalékról. 2010-ben ez az érték még csak 37 százalék volt, amely szintén nagyon magas.

Objektív ellenérvek

A PA tételesen cáfolja is a KSH állításait. A nulla infláció ugyanis egészen "mást jelent", ha a létminimum alatt élők számára, náluk ugyanis az élelmiszerek a költések harmadát teszik ki, amely pedig 0,9 százalékkal drágult. Bár a munkavállalók száma nőtt, ezt a növekményt inkább a mikrovállalkozások, az önfoglalkoztatás, az idénymunka és a külföldi munka generálta.

Az sem mutatható ki, hogy a PA szerint, hogy a családokhoz kiáramlott jövedelem nem módosította a létminimum értékét.  Az adatok 2015-ben azt mutatják, hogy a 18 év alatti gyermeket nevelő háztartások 58 százaléka van létminimum alatt. Ez a gyermeket nem nevelők esetében 31 százalék. A legdrámaibb helyzetben viszont az egy szülős háztartások vannak, körükben 75 százalékos a létminimum alatt élők aránya.

A KSH korábbi években végzett létminimum-számítása egy értékes munka volt. a több évtized óta használt mutató nem érdemli meg, hogy bármilyen (akár politikailag motivált) okok miatt megszüntessék.

Megszüntetésénél csak az érthetetlenebb, miért akarnak ebből hitelességi-vitát generálni, főleg úgy, hogy érveiket számokkal nem támasztották alá. Érthetetlen többek között azért is, mert a KSH által EU-s módszertan szerint számított szegénységi arány is nőtt 2010-hez képest 21 százalékkal (12,3 százalékról 14,9 százalékra) - írják.