Változik többek között a gazdasági stabilitásról, az államháztartásról, az egykulcsos társasági adóról, a reklámközvetítési tevékenységről és a dohánytermékek kiskereskedelméről rendelkező törvény.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államadósság nominális értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben. A módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb más esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kellene elérni. Ugyanakkor az adósságmutató csökkenése ennél is nagyobb lehet az államháztartási törvényben előírt szabály, a középtávú költségvetési hiánycél elérése által.

Titkolózás - csak összevont adatok

Nem kell majd közzétenni a kormányszervek szervezeti és működési szabályzatát. Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak. Az adósságkezeléssel összefüggő adatok részletei nem lesznek megismerhetőek addig az időpontig, amíg azok alapján finanszírozási ügylet várható. Továbbá nem lennének nyilvánosak a költségvetési háttérszámítások sem.

Az indoklás szerint a finanszírozási terv teljeskörű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében.

A rendelkezés azonban továbbra is biztosítaná, hogy a nyilvánosság összevont tájékoztatást kapjon az államadósság alakulásáról, a finanszírozási tervről és stratégiáról.

Nem tervezhető, ezért túlléphető

A javaslat alapján a kiadási előirányzatok, előirányzat-módosítás nélkül is túlléphetőek lesznek, hiszen nem tervezhetőek meg pontosan azon költségvetési kiadások, amelyek mértékét a jegybanki alapkamat előző évi átlaga befolyásolja, mivel az sem a központi költségvetés tervezésekor, sem a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor nem ismert.

A törvényjavaslat szerint azokhoz az állami cégekhez, amelyek költségvetési pénzből létrejövő nagy beruházási projekteken dolgoznak, ki lehetne nevezni egy költségvetési felügyelőt, hogy a források felhasználásáról megbízható információt kapjon.

Csúszik az egykulcsos társasági adó bevezetése

A törvényjavaslat szerint 2016. január 1-je helyett 2020 január 1-jén vezetik be az egykulcsos társasági adót, azonban a későbbi bevezetés a gazdasági élet szereplői számára nem okoz jelentős hátrányt - olvasható a közzétett dokumentumban.

Nagy port vert fel korábban az egységes dohányelosztók bevezetésének ötlete is, ami a mostani javaslat szerint augusztus helyett csak októbertől jön. Szintén csúszik a szociális temetés, ezt eredetileg már idén bevezették volna, a mostani javaslat szerint 2017 az új ígéret.

Eltörlik a bónuszrendszert - "piactorzító"

Jelenleg a reklámközvetítő, a reklámot közzétevő - jellemzően a médiaszolgáltató - reklámbevételeinek 5-20 százalékát bónuszként kapja év végén, a kormány eltörölné a bónuszrendszert, mivel az piactorzító hatása miatt káros.

A reklámközvetítők a nagyobb bónuszt nyújtó közzétevőket részesítik előnyben, azaz a potenciális hirdetési felületeket saját érdekeik alapján választják meg és nem feltétlenül a hirdetői elvárások szerint.

Alacsonyabb adót a pénzmosóknak!

A törvényjavaslat 2015. július 1-jétől átalakítja a Stabilitás Megtakarítási Számlához - amelyen, ha valaki állampapírban 5 millió forintot leköt, akkor az adóhatóság nem firtatja a pénz eredetét - kapcsolódó adófizetési kötelezettséget is.  A befektetés "feltörése" esetén az adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 évet elérő befektetésben tartás esetén 10 százalék (a hatályos szabályozás szerint csak a 4. évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség 16 százalék alá).

Az időtartam-változtatás lehetővé teszi az említett összegek mielőbbi bekapcsolását a gazdasági vérkeringésbe, ugyanakkor az ilyen számlát a jövőben nyitó magánszemélyek számára elkerülhetetlenné válna a minimum 10 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség.