Fontos, a korábbi kommunikációhoz képest igazi újdonságot jelentő bejelentést tett csütörtökön a nemzetgazdasági miniszter a devizahitelesek kezelése kapcsán. Matolcsy György szavaiból kiderült, hogy új együttműködés kezdődik a kabinet, a bankok és a felügyelet között, a bankadó alapjából leírhatóvá válik a hitelbővülés. A kormány egyelőre nem jelent be újabb devizahiteles-mentési akciókat, a Bankszövetség pedig két héten belül előrukkol saját javaslataival.
Ezek után a forint mégsem erősödött, pedig a Napi Gazdaság Online által megkérdezett elemzők többsége úgy vélte, pozitív hírről van szó. Vannak ugyanakkor, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a kabinet, amennyiben nem lesz elégedett a Bankszövetség ötleteivel, újra akcióba léphet.
Miért nem reagált a forint?
A forint szempontjából inkább, a Magyarországot fenyegető leminősítési kockázatokat illetően pedig mérsékeltebben, de mindenképp pozitívan értékelhető a Bankszövetséggel kötött megállapodás - értékelte az eseményeket Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. Hozzátette: a képet ugyanakkor árnyalja, hogy amennyiben nem lesz megfelelő a kabinet számára a bankok javaslata, újra előkerülhetnek a kormányzati ötletek, egyoldalú intézkedések.
Ha viszont úgy sikerül kezelni a devizahitelesek problémáját, hogy az nem a végtörlesztés kiterjesztését eredményezi, az azt is jelenti, hogy egy, a forintot fenyegető jelentős kockázat párologhat el. A devizahitelek eltüntetésére korábban megszabott bő egy év ugyanis rendkívül rövid időnek számít, az átváltások miatti forintesés kamatemelést kényszeríthetett volna ki.
Egyértelműen pozitív a megegyezés a forint árfolyamára nézve - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki furcsállotta, hogy nem reagált érdemi erősödéssel sem a hazai deviza, sem az OTP árfolyama. Suppan szerint csütörtökön a forint jegyzésére az ECB váratlan kamatcsökkentése hatott inkább kedvezően (a két esemény ráadásul igen közel volt egymáshoz), főleg azért, mert egyhangú volt a döntés. Az, hogy várható a monetáris lazítás folytatása - jövőre akár 0,5 százalékig is vághat az ECB -, csökkenti az MNB-re nehezedő kamatemelési nyomást, hiszen nő a kamatkülönbözet.
Nem nyugodtak meg a piacok
Nem is volt indokolt, hogy jelentősebb pozitív hatással járjanak a piacokon Matolcsy bejelentései - véli ugyanakkor Ötvös Mihály, a CIB senior deviza üzletkötője. Szerinte ugyanis a Bankszövetséggel szemben megütött békülékenyebb hangnem a kormány részéről nem jelenti azt, hogy a bankoknak végül akár egy fillérrel is kisebb lesz a veszteségük a devizahitelek leépítésére irányuló kormányzati törekvés kapcsán. (A PSZÁF legfrissebb adatai alapján 100 milliárd forint lehet a veszteség.) Hozzátette: péntek délelőtt is nagyobb volumenű forinteladásokról lehetett hallani, főleg svájci frank ellenében.
Ötvös hozzátette: a piac továbbra is arra számít, hogy a végtörlesztés végső határidejét ki fogják tolni, például arra hivatkozva, hogy a legfrissebb adatok szerint az ingatlanpiacon nemhogy élénkülést nem hozott a végtörlesztés miatt elvileg megnövekvő kínálat, de éppen hogy csökkent a piaci aktivitás. A piaci szereplők attól tartanak, hogy amennyiben a Bankszövetség ajánlata nem lesz elég, úgy a kormány úgyis vissza fogja azt dobni és saját elképzeléseit valósítja meg. Ennél az asztalnál nem a bankoknál van az aduász - fogalmazott Ötvös, aki ezért korainak tartja a forinttal kapcsolatos optimizmust.
Nem szabad elfelejteni, hogy a leminősítés lehetősége is a levegőben lóg, s amíg a hitelminősítők nem jönnek ki országértékelésük frissítésével, addig óvatosak maradhatnak a befektetők a forinttal kapcsolatban.
Felkészülhetett a piac a leminősítésre - figyeljük Romániát!
Ami a leminősítés esélyeit illeti, az Erte elemzője szerint nagyobb súllyal esik a latba az, hogy a kormány mennyire tartja magát a deficit- és adósságcsökkentő terveihez. E téren - bár a kabinet igencsak nem megszokott gazdaságpolitikai intézkedéseket hoz - következetesen tartja magát a célszámokhoz, amit a befektetők kedvezően értékelhetnek - fogalmazott Árokszállási Zoltán.
Suppan Gergely szerint leminősítési félelmek továbbra is makacsul tartják magukat, de ezek a várakozások már jórészt beépültek az árfolyamokba. Nem véletlen, hogy a forint bár továbbra is egy irányba mozog az euró devizáival, lemaradt tőlük, vagyis esés esetén nagyobbat gyengül, erősödéskor pedig kevésbé tér magához. Hasonló aggodalmakat jeleznek a tőzsdei árfolyamok is, illetve az OTP shortállománya.
Ezzel úsztuk meg a leminősítést?
Voltak olyan, név nélkül nyilatkozó szakemberek, akik nem tartották kizártnak, hogy a hitelminősítők budapesti tárgyalásaikon épp ezt, a korábbi kormányzati kommunikációval éles elletétben álló megegyezést szabták annak feltételéül, hogy ne rontsák bóvli kategóriába az ország osztályzatát.A Takarékbank elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Románia két hitelminősítőnél is már a bóvli kategóriában van, Magyarországot pedig még csak leminősítés fenyegeti, a CDS-árazások tekintetében Románia sokkal jobban áll. Mindez azt is jelentheti, hogy a piac akár két-három fokozattal történő osztályzatrontást sem tart lehetetlennek. A szakember mindezek alapján úgy véli, hogy ha a leminősítés elmarad, elvileg jelentős forintrallynak kellene kibontakoznia, míg ha bóvliba kerülünk, csak átmeneti lehet a nagyobb forintesés.
A 320 forintos euróárfolyam így csak akkor jöhet össze Suppan szerint, ha a külső környezet is erre indokot ad, míg ha nyugodtak vagy mérsékelten optimisták a befektetők, nem indokolt a 310 feletti jegyzés. Megjegyezte: azok a külföldi befektetők, akik magyar állampapírt vettek, tisztában voltak a leminősítési kockázatot hordozó negatív kilátásokkal. Ez azt jelenti, hogy ők vélhetően egy osztályzatrontás esetén sem fognak elmenekülni, hiszen vagy állják, vagy fedezik a kockázataikat a swappiacon.
Mire számíthatnak a bankok?
A májusi tárgyalásokon az előzetesen kialakított álláspont szerint a bankadó maximum húsz százalékát - évi akár 25 milliárd forintot - spórolhattak volna meg a hazai pénzintézetek, ha a kormányzati elképzelésekkel összhangban hajlandóak lettek volna bekapcsolódni a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, illetve a lakáshitelezés felfuttatását. A feltételek szerint az adócsökkentés alapja a 2010. decemberi értékhez mért, öt százalékot meghaladó, árfolyamszűrt állománynövekmény öt százaléka lehetett volna. Mint már akkor rámutattunk, még ezen feltételek teljesüléséhez is az kellett volna, hogy a bankok mintegy 720 milliárd forinttal növeljék kkv-kihelyezéseiket. Ráadásul az állománynövekedésbe a bankok nem számolhatták volna be a pusztán likviditási célokat szolgáló, készpénz- vagy betétfedezet mellett nyújtott kkv-hiteleket.
Az akkori tervezet része volt, hogy ugyancsak levonható lett volna a bankadóból az adott évben folyósított lakossági jelzáloghitelek öt százaléka is. A bankadókedvezmény ez esetben is maximum a fizetendő adó 15 százalékát tehette volna ki. A tárgyalások szerint ugyanakkor a két címen felszámítható kamatadó-csökkentés maximális összege bankonként a kamatadó mértékének maximum húsz százaléka lehetett volna.
A bankok május végén szembesültek azzal, hogy a nemzetgazdasági miniszter ezen tételek közül sokat átírt, s olyan javaslatot terjesztett elő, mely szerint a lakáshitelezésre, valamint a kis- és közepes vállalakozások finanszírozására fordított összeget a megállapodás-tervezetben szereplő adó helyett csak az adó alapjából vonhatták volna le a pénzintézetek. Egyebek mellett ez a kitétel is kellett ahhoz, hogy a május végi megállapodást mindez idáig ne parafálják.
Ugyanakkor az a tény, hogy a kormány - miként azt Matolcsy György a Napi Gazdaság kérdésére csütörtökön jelezte - újra hajlandó tárgyalni az ötletről, rendkívül kedvezőnek mondható. A vállalati hitelezés mellett Matolcsy ezúttal hangsúlyosabban említette a lakossági hitelezést - példaként említve azon konstrukciókat, amelyek például a visszavett lakások kedvezményes hitellel való megvásárlását segítik, amely révén csökkenthető lenne az ingatlanpiac bezuhanása.
Vérmes remények ugyanakkor nem lehetnek, hiszen a miniszter hangsúlyozta: továbbra is csak adóalap-csökkentő tételként számol a hitelbővítménnyel. A tárgyalások megkezdése ugyanakkor reményt adhat arra, hogy a korábbi korlátozások jó része kihullik és így akár érdemi kamatcsökkentést érhetnek el a hitelezés felfutásában szerepet vállaló bankok.