A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) benyújtotta a parlamentnek az állami vagyongazdálkodásról szóló 2015-ös évi jelentését - vagyis 14 hónappal azután, hogy az utolsó vagyonügyletre sor került. A jelentés bő 200 oldalon taglalja az állami vagyonnal kapcsolatos tavalyelőtti döntéseket, ám a jelentéstől alig lesz átláthatóbb a több ezer milliárd forintos állami vagyonnal való gazdálkodás.

Az NFM átláthatósághoz való viszonyát jelzi, hogy a több mint 200 oldalas jelentést úgy tette oda a parlament elé, hogy abban még egy tartalomjegyzéknek sem jutott hely. A szövegben titkosított állami vállalatfelvásárlásokra való utalások vannak vagy csak "részesedésvásárlás" néven kétmilliárdot számolnak el.

Negyvenmilliárd ment el az ipari parkokra

A NFM-beszámolóból kiderül, hogy 2015-ben - tavalyi adatokról még nincs hír - összesen 31,98 milliárd forintot költöttek tőkeemelésre vagy új cégek vásárlásra. A legnagyobb 10 milliárdos tőkeemelésre Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÖF) Zrt.-nél került sor - a céget a kormány 2015 utolsó hónapjaiban hozta létre, tízmilliárdos tőkével (a 1835/2015-ös kormányhatározat alapján). Majd 2016-ban további 19,486 milliárd forintos tőkeemelésre került sor a cégben (a 1736/2016-os kormányhatározat alapján). Ám ez még csak a jéghegy csúcsa: ugyanis tavaly novemberben Varga Mihály arról beszélt, hogy összesen 60 milliárdot költenek az ipari parkok fejlesztésre. A cég vásárolja fel a földeket a leendő ipari parkok számára és készíti elő azokat zöldmezős beruházásokra.

Csak 2015-ben 5,3 milliárd forintos tőkét kapott a frissen alapított Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. - közkeletű nevén nemzeti kukaholding. A cég vette át az önkormányzati cégek számlázását, a fő feladata a pénzek visszaosztása a munkát ténylegesen elvégző önkormányzati cégeknek, ám az új rendszer indítása hónapokig akadozott. Ennek eredményeként a munkát ténylegesen végző cégek közül több is pénzügyi problémákkal küzdött 2016-ban, mert a munkát elvégezték, ám nekik járó pénzeket sem kapták meg.

Ömlött a pénz Tokajra

A Tokaj Kereskedőház (azóta Grand Tokaj) Zrt. évtizedeken átívelő pénznyelő, az elmúlt bő két évtizedben több tízmilliárd forintnyi közpénzt nyert el az állami pincészet. A 2015-ös beszámoló szerint 3,4 milliárddal kellett kisegíteni a céget, amelyből a veszteséges működést finanszírozták: a 3,4 milliárdból 1,2 milliárd forint szőlőfelvásárlásra kellett, magyarán az alaptevékenységhez ellátáshoz szükséges forrásokkal sem rendelkezett a cég. A második 2,2 milliárdos részletből is terményfelvásárlásra, illetve egy palackozóépület befejezésére, vagyis beruházásra fordíthattak.

A kormányzati beszámoló szerint 2,7 milliárd forintot költöttek a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. tőkeemelésére. A cég a földművelésügyi tárca irányítása alatt működik és az elmúlt években 16,4 milliárd forintos bankhitelt vett fel két pénzintézettől, amiből a cég a ország digitális térképeinek elkészítésre. A 2015-ben átadott 2,7 milliárdos tőkeemelésből cég végtörlesztette a K&H Banktól felvett hitelét, ezzel a teljes 16,4 milliárd forintos hitelt rendezték. A cég az elmúlt időszakban az így elkészített digitális térképeket értékesíti - ezt az adatbázist használják a földhivatalok, illetve más kormányzati szervek is.

Titkos projektek - 4,3 milliárd forintnyi kiadás

A 32 milliárd forintos tőkeemelési keretből 4,3 milliárd forint, vagyis a költések 13 százaléka ment nem átlátható, a jelentésben "titkosnak" titulált projektekre, cégfelvásárlásokra. Így 2015-ben a "2014-ről áthúzódó titkos akvizíciós projekt kapcsán 406,5 millió kifizetés történt" - olvasható a NFM-jelentésben. Ám a minisztériumban nem James Bondok ülnek, ugyanis a 2014-es beszámolóból kiderül, hogy a Libro I-II. projekt valójában az állami tankönyvpiac államosítása volt.

A 2014-es jelentés szerint az MNV Zrt akkor 8,13 milliárd forintot fizetett a Nemzeti Tankönyvkiadó Holding Zrt. megvásárlására, amelynek azóta a nevét Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt-re módosították. Viszont - ahogy korábban a Napi.hu megírta - csak 2014-ben legalább 10 milliárdot költöttek kiadóvásárlásra, ugyanis a Nemzeti Tankövkiadó mellett ugyanekkor megvásárolták az Apáczai Kiadó és Könyvterjesztő Kft.-t is.

A most benyújtott jelentés szerint 2015-ben 1,9 milliárd forintot költöttek a "Champagne Projekt" keretében. A jelentés szerint a MNV Zrt. öt adásvételi szerződés keretében egy cég "nem állami tulajdonban lévő részvények megvásárlására" költött - ám itt már figyelt az NFM James Bondja, ugyanis nem árulta el magát sehol a minisztérium, hogy mely cég részvényeinek részesedéseiről van szó. Még titkosabb annak a 2 milliárdnak a sorsa, amelyet egyszerűen "részesedésvásárlásra" számoltak el egy táblázatban - a Champagne és a Libro nevű projekteken felül.

A titkosítás körülményeiről, céljáról, indokoltságáról az NFM sajtóosztályát is megkérdeztük, ha válaszol a minisztérium, akkor frissítjük a cikket.

A rezsicsökkentés visszavág

Nem elég megvenni - akár titkosan - nem állami cégeket, azokat "etetni" is kell: csak a vizsgált évben 31,98 milliárd forint ment el a már állami kézben levő társaságok támogatásra. A legtöbb pénz - 18,5 milliárd forint - öt regionális (Dunamenti, Dunántúli, Észak-dunántúli, Észak-magyarországi és Tiszamenti) vízmű veszteségének pótlására.

Egymilliárd forinton felül támogatást kapott a NHSZ Hulladékgazdálkodási Kft. is. A cég a Belügyminisztérium utasítására a - jellemzően rezsicsökkentés miatt - csődbe ment helyi hulladékszállító cégek feladatait látja el, ám a csökkentett személyszállítási díjból az állami cég sem tudta ellátni feladatait, ezért szorult rá a plusztámogatásra. Az NFM anyaga szó szerint elismeri, hogy a közszolgáltatóként végzett kommunális hulladák gyűjtése és szállítása "alulfinanszírozott".

További 9,2 milliárd forint ment el a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatására - ami a magyar filmek finanszírozásra ment el.