Nem állnak rendelkezésre átfogó információk az orosz tőke magyarországi működéséről, megjelenése nehezen követhető − tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA). Annyit azonban tudni, hogy az orosz tőke itt is az ingatlanpiaci, a kereskedelmi, a pénzügyi, energetikai, valamint az infrastruktúrához kötődő ágazatokat preferálja. A közvetlen tőkebefektetéseknél (FDI) jóval nagyobb az orosz túlsúly, mint a külkermérlegben. A 2010-es adatok szerint az 1,5 milliárd eurót meghaladó magyarországi orosz FDI-állománnyal szemben a magyar vállalkozások mintegy 350 millió eurót invesztáltak az orosz piacon. Utóbbiak között az OTP, a Mol, a Trigránit, a Richter és az Egis befektetései viszik a prímet, míg itthon a Szberbank és a Lukoil számít a legnagyobb orosz befektetőnek.

Energiát hozunk, gyógyszert viszünk

A kétoldalú forgalomban hagyományosan Magyarország energiabehozatala játssza a főszerepet. Az export értékének 2-2,5-szeresét kitevő importon belül az energiahordozók értékbeli aránya 90-95 százalék között mozog, e túlsúly miatt az elmúlt években 3-6 milliárd dollár között volt a passzívum.

A magyar kivitelben két fő árucsoport a meghatározó, a gépek és szállítóeszközök − az exporton belül 50-60 százalék között változó aránnyal −, a feldolgozott termékek pedig 30-40 százalékos súlyt képviselnek. Előbbi csoportban a híradástechnikai berendezéseké a főszerep, bő 50 százalékos aránnyal, míg a feldolgozott termékek között a gyógyszereké, ami szintén a kategória több mint felét teszi ki.

Kép: Napi grafikonok

Az építőiparnak is piacot jelent

A HITA szerint a modernizáció Oroszország gazdaságának fejlesztésében prioritást élvez, a modernizációs partnerségi programhoz való csatlakozás egyrészt EU−orosz, másrészt kétoldalú kapcsolatokban is napirenden van. Ez a program adhat új lendületet a hazai és külföldi befektetéseknek, illetve a technológiai k+f együttműködés kiterjesztésének. Emellett komoly részvételi lehetőséget jelentenek az orosz nemzeti fejlesztési programok, valamint a kiemelt sporteseményekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (a 2014-es szocsi téli olimpia, a 2018-as futball-világbajnokság). A kilenc nemzeti fejlesztési programból a HITA szerint hatban (lakásépítés; csúcstechnológia fejlesztése; közlekedési infrastruktúra fejlesztése; agrárágazat; egészségügy, oktatás; környezetvédelem; állami intézményrendszer korszerűsítése) van Magyarországnak komoly részvételi potenciálja.

Ezzel összefüggésben a perspektivikus területekhez lehet sorolni az autóipart, a biotechnológiát, a gyógyszer- és orvosi műszergyártást, a hírközlési és műszeripari berendezéseket, az élelmiszerexportot, a mezőgazdasági gépek kivitelét és oroszországi közös gyártását, a haszonállat-tenyésztési technológiákat, a hús- és tejfeldolgozó üzemek létesítését, az építőanyag- és építőipart, a nanotechnológiát, a vegyipart, a víz- és hulladékkezelési technológiákat, valamint a villamos- és energetikai gépgyártást is. További lehetőség lehet a hazai vállalkozások számára a szentpétervári különleges gazdasági övezetben megvalósuló technológiai, gyógyszeripari, innovációs beruházásokban való részvétel. Mindehhez az idén több oroszországi megjelenést is szervezett a hivatal: februárban a moszkvai autóipari fórumra utaztak magyar résztvevők, októberben Jekatyerinburgba érkezett üzleti delegáció, decemberben pedig egy moszkvai orvostechnikai kiállítás lesz napirenden.

Titkolózik az NGM Matolcsy útjáról

Arról viszont egyelőre nincs hivatalos hír, hogy mikor pótolják Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november elején, gyakorlatilag az utolsó pillanatban lemondott moszkvai találkozóját. Kérdésünkre a szaktárca mindössze annyit válaszolt, hogy a moszkvai út szervezése folyamatban van, a napirendi pontokról, tárgyalási témákról részleteket nem közölnek.

A Napi Gazdaság úgy tudja, a találkozó január második felében következhet. (Az NGM cikkünk megjelenése után tartotta szükségesnek jelezni, hogy előreláthatólag februárban kerül sor az utazásra.) Korábbi információink szerint a találkozón az orosz fél egyebek közt a paksi atomerőmű bővítésében való részvételről, a Malévban bennragadt 120 millió eurós Vnyesekonombank-követelésről, a Déli Áramlatról, valamint a 2020-as világkiállítás megrendezésére irányuló orosz pályázat magyar támogatásáról tárgyalt volna. Az utóbbit valószínűleg támogató Budapest két témát javasolt megbeszélésre: a magyar államkötvények orosz vásárlását, illetve az ISD Dunaferr Zrt.-ben lévő többségi Vnyesekonombank-részesedés eladását. A hivatalos álláspont szerint egy potenciális − egyelőre meg nem nevezett − befektető érdeklődik a Dunaferr iránt, ám forrásaink szerint inkább arról lehet szó, hogy "egyszerűen" a magyar állam vásárolná meg az orosz pakettet.