A kiskereskedelmi forgalom - forintban számolva - már az elmúlt években is folyamatosan emelkedett: A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2006. és 2016. között azért volt olyan esztendő, mégpedig 2009-ben, amikor kevesebb pénzt hagytak a vásárlók a boltok pénztáraiban, mint egy évvel korábban, ráadásul még 2010-ben is kisebb volt a kereskedők árbevétele a 2008. évinél írja a Blokkk.com.

A háziasszonyokat érthető módon nagyon is izgatja az ár, mi mennyibe kerül és miből mennyire futja, ám a sütésnél, főzésnél már az számít, hogy kilóban, vagy dekában, literben, vagy éppen deciliterben mennyit is kell kimérni. A statisztikai összegzésnek is az a legfontosabb mutatója, amikor az árváltozásokat kiszűrve mennyiségben számolják ki - szakzsargonnal volumenben, tehát kilóban, literben, méterben, vagy éppen darabban -, hogy mennyivel többet, vagy kevesebbet vásároltak a családok a boltban. Eszerint 2016-ban vásároltak első alkalommal többet a boltban, mint 2006-ban.

Kapcsolódó

A bolti kiskereskedelem 1998-tól 2006 végéig bezárólag évről évre bővült. A növekedés azonban ezt a kilenc éves időszakot követően csökkenésbe váltott, és az azt követő esztendőkben, egészen 2012. végéig nem akadt nyoma a bolti vásárlások emelkedésének - természetesen az árváltozásokat kiszűrő mennyiségi mutatók alapján. 2013-tól azonban nekilendült a kiskereskedelmi piac, újabb növekedési szakasz indult.

Az elmúlt négy év költekezési lendületének meg is lett az eredménye, hiszen a családok bolti vásárlása kikecmergett abból a gödörből, melybe a korábbi években - 2007-2012. között - belecsúszott és elmondható, hogy első alkalommal 2016-ban többet cipekedhettek haza a háziasszonyok a boltokból, mint 2006-ban. Ez persze amiatt a fránya infláció miatt sokba, egészen pontosan 2.665 milliárd forintba került.

A 2007-2012-es esztendőkben - 2012. volt a gödör alja - együttvéve 12 százalékkal csökkent a bolti vásárlások mennyisége, amiből az is következik, hogy ezt követően ennyivel nőtt is.