Látszólag soha nem látott kedvező helyzetben van a 2012-es költségvetés, ugyanis a júliusi 80,2 milliárd forintos többletnek köszönhetően az államháztartás héthavi hiánya 437,5 milliárd forintra csökkent. Ez az éves 576,2 milliárd forintos hiánycél 75 százalékának felel meg. Nominális értelemben ennél kisebb héthavi hiány az első Orbán-kormány alatt, 2001-ben volt, akkor a január-júliusi hiány alig 151 milliárd forint volt. Igaz, akkor járt növekedési csúcsán a magyar gazdaság. A július általában jó hírek hónapja az államháztartásban, mert a ekkor érkező negyedéves adóbevételeknek köszönhetően gyakran előfordul többlet.
A részletek megnézve már nem ilyen csábító a kép, hisz kiderül, hogy júliusban a társasági adóból nettó visszafizető volt az állam, e soron a felgyorsult visszaigénylések miatt nem bevétele, hanem 29,8 milliárd forint kiadása keletkezett a büdzsének. Hasonló a helyzet a bankadónál is: júliusban 1,3 milliárd forintot fizetett vissza a bankoknak az állam - így a héthavi bankadós bevétel 6 milliárd forintra rúg, szemben az egész évre tervezett 187 milliárd forintos bevétellel. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a bankadóból 20,9 milliárd forint befizetéshez 22,2 milliárd forint kiutalás tartozik., így jött ki a nettó 1,3 milliárdos mínusz. A kiutalás hátterében a bankok végtörlesztéshez kapcsolódó veszteségelszámolása áll.
Elmaradnak az áfabevételek is a várakozástól: júliusban az általános forgalmi adóból 209,1 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbinál 44,5 milliárd forinttal, 17,5 százalékkal alacsonyabb. A bruttó befizetés 425,2 milliárd forint (a bázishoz képest 66,9 milliárd forinttal több), a visszautalás pedig 216,1 milliárd forint (a bázishoz képest 111,4 milliárd forinttal több) volt. A bevétel csökkenése az adózók nagymértékű adóvisszaigénylésére vezethető vissza.
Hozzájárult viszont a kedvező júliusi számokhoz a Mol osztalékfizetése: a 21,2 százalékos pakett után 10,1 milliárdos bevétele keletkezett a kincstárnak, amely a múlt hónapban folyt be. (Ráadásul kiadási oldalon nem idén nem rontotta az egyenleget a pakett ára: mint ismert a Mol 21,2 százalékos részéért az állam 2011 júliusában 498,3 milliárd forintot fizetett.)
A kiadási oldalon sem túl rózsás a helyzet: a költségvetési szervek kiadásai júliusban 249,6 milliárd forintot tettek ki, amely 27,6 százalékkal, mintegy 54,1 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál. Ebből 30,9 milliárdos többletet magyaráz a volt megyei önkormányzatoktól átvett intézményekben fizetett bérköltség, de 21 milliárd forint ment közúthálózati fenntartásra a Közlekedési Koordinációs Központnál.
Jelentősen 22,5 milliárd forinttal elmaradtak viszont a tavalyitól a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, amely a minisztériumok kiadásait takarja. Tavaly júliusban a kolontári iszapömlés miatt került sor nagyobb kifizetésekre - ez idén értelemszerűen elmaradt, ez az elsődleges magyarázat a spórolásra.
január-július | július | éves egyenleg | |
2001 | -151,3 | -11,8 | -454,9 |
2002 | -549,3 | -48,2 | -1616,2 |
2003 | -601,9 | -0,8 | -1054,3 |
2004 | -1072,3 | -32,1 | -1284,1 |
2005 | -936,4 | 48,6 | -984,4 |
2006 | -1252,0 | 32,9 | -2056,4 |
2007 | -913,1 | 90,6 | -1291,4 |
2008 | -581,3 | 140,7 | -910,6 |
2009 | -815,8 | -3,0 | -924,9 |
2010 | -997,5 | 36,1 | -869,8 |
2011 | -1494,5 | -459,9 | -1734,4 |
2012 | -437,5 | 80,2 | -576,2 |
Forrás: NGM |