A BKV finanszírozása kapcsán évi 20-30 milliárd forintról vitatkozik a kormány és Budapest vezetése, rendszerszinten ennyi pénz hiányozhat ugyanis a főváros tömegközlekedésének működtetéséből.
A közlekedési vállalat finanszírozása kapcsán természetesen több opció is felmerülhet, legyen az a költségek csökkentése, például a Tarlós István főpolgármester által lebegtetett környéki járatok megszüntetése. Megoldás lehetne a bevételek növelése - például hatékonyabb ellenőrzéssel vagy akár jegyáremeléssel (ez utóbbi azonban nem a főváros, hanem a kormány kompetenciája, lévén a tömegközlekedés tarifáit miniszteri rendeletekkel szabályozzák), vagy azzal, amit a főváros kér, hogy a kormány legyen egy kicsit nagyvonalúbb.
Miközben egyik oldalról a kabinet az elmúlt években radikálisan csökkentette a főváros támogatását, költségvetési mozgásterét, a másik oldalról ömlik a pénz olyan, Budapest területén megvalósuló projektekbe, amelyek együttes forrásigénye meghaladja a kért támogatást. A most kezdődött költségvetési évben ugyanis Budapesten több olyan kiemelt kormányzati beruházás folyik, amelyekből külön-külön több évre megoldható lenne a BKV hiányának finanszírozása. A kormány azonban láthatóan nem működési kiadásokra szeretné fordítani az adófizetői pénzeket, hanem látványos beruházásokra. (Más kérdés, hogy a most megvalósuló látványberuházások fönntartása majd a következő évtizedek fővárosi és országos költségvetéseit terhelik.)
Olimpiára 30 milliárd
Csak a fél éve elfogadott - azóta itt-ott már idejétmúlttá vált - 2016-os költségvetés 110,3 milliárd forintos támogatást szán a kormányzat fővárosi gigaprojektjeire. A büdzsé azért vált idejétmúlttá, mert a tavaly nyár elején elfogadotthoz képest új projektek is bekerültek a listába: a kormány a két ünnep között hozott több száz kormányrendelet és határozat egyikével a 2024-es budapesti olimpia rendezésére 34,1 milliárd (!) forintos támogatást ígért, amiből 9,5 milliárd forintot 2016 január végéig még elő is kell teremtenie Varga Mihály pénzügyminiszternek.
A pénz az olimpia pályázat finanszírozására megy, további 9,5 milliárdot a 2017-es költségvetésből kell előteremteni. Ezen felül további 15 milliárd forintot ígért a kormány annak az olimpiarendező projektcégnek, amit majdan a főváros és Magyar Olimpiai Bizottság alakít. Ezt a pénzt is a 2017-es költségvetésbe kell majd beterveznie Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.
Tízmilliárdok stadionokra, uszodákra
A 2016-os központi költségvetésben megjelenő 120 milliárd forintból kiemelkednek a sportberuházások: megépül az új Puskás Ferenc stadion, amelyre csak idén 35,8 milliárd forintot költenek a költségvetésből. A teljes stadionépítésnek bele kell férnie száz milliárd forintba, ennek érdekében a korábbi terveket megnyesegették, így kikerült a projektből a multifunkcionalitás, a stadionhoz tartozó szálloda és az irodák. Ezáltal az ország kap egy 68-70 ezer fős futballstadiont.
A majdani stadion már az olimpia álmok keretében épül, csakúgy, mint a 2017-es úszó világbajnokság (vb) központi helyszíne, a Dagály strand helyén az úszópalota. Az vb infrastruktúrájának megteremtése a becslések szerint bruttó 50 milliárd forintot emésztene fel, ebből az idén 27,3 milliárdot fizet ki a költségvetés.
| Puskás stadion | 35,9 |
| Úszó Vb kiadásai | 27,3 |
| Liget Budapest projekt | 12,8 |
| Ludovika Campus | 12,5 |
| Fővárosi Állatkert - Pannon Park projekt | 5 |
| Operaház új próbahelyének felújítása | 4 |
| Budai Vár felújítása | 3,4 |
| Új Fővárosi Nagycirkusz | 3,5 |
| Bozsik stadion | 2,9 |
| Budai Vigadó felújítása | 2,4 |
| MOME Campus | 2,3 |
| Budapesti konferencia központ tervezése | 1,8 |
| Nemzeti Lovarda fejlesztése | 1,5 |
| Gül Baba türbéjének felújítása | 1,4 |
| Rubik kocka múzeum | 0,45 |
| Összesen | 117,15 |
| Forrás: 2016-os költségvetés | |
A fővárosnak kevés budapesti projekt sorsába van beleszólása, a kivételek közé tartozik a Fővárosi Állat- és Növénykert folyamatos rekonstrukciója. A tavaly megszüntetett Vidámpark területén épül a futurisztikus látványtervű Pannon Park, ami idén ötmilliárdot kap a központi büdzséből. Az állatkert a két évtizede tartó fejlesztések következtében minden bizonnyal a főváros egyik legértékesebb ingatlana, már amennyiben a ráfordított forrásokat nézzük.
A Városliget többi részén pedig folyik a 200-220 milliárdos Liget Budapest projekt: megújul a Közlekedési Múzeum, új nagycirkusz épül, a liget zöldterületére új múzeumnegyedet álmodtak a kormányzat felelősei. Csak idén a projektre 12,8 milliárd forintot különítettek el. Hasonló összeget emészt fel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusa további fejlesztése, erre 2016-ban 12,5 milliárd forintot költenek.