Az offshore témában - miszerint ilyen cégek ne részesülhessenek uniós forrásból - feltett kérdéseivel nyitott kapukat dönget: az Orbán-kormány tiszta és világos képet ad majd Magyarország lakosságának arról, hogy kik, milyen célokra és milyen formában kaptak fejlesztési forrásokat, és arról is, hogyan használták fel azokat. Olyan helyzetet szeretne teremteni, ahol az utolsó forintnyi közpénz útja is nyomon követhető, ha azt támogatásként nyújtja az állam - írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Vágó Gábor LMP-s képviselő írásos kérdésére adott válaszában.

Semjén szerint ez a kormányzati törekvés nem új keletű, a kormányváltás óta számos intézkedést hoztak annak érdekében, hogy ilyen jellegű, az átláthatóságot sértő visszaélések ne történhessenek meg, többek közt az Alaptörvénybe foglalták a követelményeket. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) eddig azt a gyakorlatot követte, hogy a pályázati dokumentáció részét képező nyilatkozat formájában - tehát a pályázók önbevallása alapján - tett eleget az átláthatóságot vizsgáló kötelezettségének. A szeptember elsejétől bevezetett eljárásrend annyival szigorúbb, hogy a nyilatkozat már nem pusztán a megfelelésről szól, tételesen bemutatja, hogy a vonatkozó jogszabályok egyes feltételeinek milyen tények alapján felel meg a pályázó. Ennek a valódiságát pedig az elérhető közhiteles nyilvántartások alapján ellenőrzik - sorolta a politikus.

Kapcsolódó

Találtak 500 milliárd forintot

A honatya arra is rákérdezett, hogy mivel Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábbi bejelentése szerint augusztus végéig mintegy 500 milliárd forint értékű pályázatot írnak ki bírálnak el, milyen területekre és pályázatokra költik ezt az 500 milliárdot. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy e pénz forrása javarészt a tervezési árfolyam átszámításából ered, kisebb részben pedig hazai költségvetési kockázatra, éppen a minél nagyobb számú pályázói támogatást lehetővé tevő túlvállalás eredményezi. Tekintettel a pótlólagos források eredetére, azok arányosan jelennek meg valamennyi operatív programban - derül ki a válaszból.

Felpörgött a döntéshozatal

Az utóbbi egy hónapban sikerült 250 milliárd sorsáról határoztak. A döntéshozatallal érintett keretből a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül mintegy 117 milliárd forintos összegű támogatásról döntöttek kkv-fejlesztésre és munkahelyteremtő nagyberuházásokra, továbbá a kutatás-fejlesztési projektek és a kis- és közepes méretű vállalkozások informatikai fejlesztéseire. A kockázati tőke bevonásával létrejövő projektek támogatására pedig 24 milliárd forintot utalt ki az NFÜ.

A Regionális Operatív Programok keretében 72 milliárd forintról született döntés, ennek keretében például turisztikai fejlesztések valósulhatnak meg további 15 milliárdért. Ezen felül ebből az összegből jut a közútfejlesztési projektekre, egészségügyi alapellátás fejlesztésre, városrehabilitációs és közösségi közlekedési fejlesztésekre is. A környezet és energia területén az egyházak energiahatékonysági beruházásai 10 milliárdos támogatást kapnak, és a távhőfejlesztés is újabb forrásokhoz jut. A társadalmi infrastruktúrát jelentő fejlesztések keretében eddig csaknem 50 milliárd forintot költünk egészségügyi infrastruktúrafejlesztésre, a kórházak struktúraváltásának támogatása keretében. E területen is további döntések várhatóak a közeljövőben, több tízmilliárd forint összértékben - sorolta Semjén.

A következő két-három hétben további 65 milliárd forintot osztanak szét megújuló energia- és energiahatékonysági projektekre is. A társadalmi infrastruktúrát jelentő fejlesztések keretében eddig csaknem 50 milliárd forint jutott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésre a kórházak struktúraváltásának támogatása keretében. E területen is további döntések várhatóak hamarosan, további több tízmilliárd forint összértékben. Újabb források megnyitása várható még a humán infrastruktúra, a társadalmi felzárkóztatás, a munkaerőpiaci képzések valamint a közlekedési fejlesztések területén - derül ki a válaszból.