A január-március időszakban 6 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, vagyis továbbra sincs nyoma az év ebben az időszakában jellemző szezonális emelkedésnek - kommentálta a friss adatokat Oszlay András, a Takarékbank elemzője. A foglalkoztatottak száma az egy évvel ezelőttihez képest 145 ezer fővel, 4,262 millióra emelkedett. Az emelkedés zöme (98 ezer fő) az elsődleges hazai munkaerőpiacon valósult meg, míg a közfoglalkoztatottak száma 32 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozók száma 15 ezerrel bővült az egy évvel ezelőtti állapothoz képest.
A vállalati felmérésekből továbbra is szinte minden szektorban a foglalkoztatási szándék bővülése rajzolódik ki, aminek azonban kezd gátat szabni a munkaerő-tartalék komoly csökkenése, ami néhány ágazatban már de facto munkaerőhiányt jelent. Ez vélhetően fokozódó béremelkedést von maga után, ami idővel erősíteni kezdheti a jelenleg még mindig alacsony kereslet oldali inflációs nyomást. A következő hónapokban a munkanélküliségi ráta a szezonális munkahelyteremtéstől is segítve nyár közepén akár 5,5 százalékra mehet, majd az év vége felé visszaemelkedik 6 százalék közelébe. Így 2016 átlagában akár egy teljes százalékponttal is alacsonyabb lehet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százaléknál - véli Oszlay.
Kapcsolódó
A munkaerőpiac szemmel láthatóan feszesebbé vált - véli Ürmössy Gergely,, az Erste Bank Zrt. vezető makroelemzője. A munkanélküliségi ráta csökkenését segítette, hogy egy év alatt több mint 18 százalékkal, 208 ezerre nőtt a közfoglalkoztatottak száma, a belföldi elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalók száma pedig 2,6 százalékkal 3 millió 934 ezerre emelkedett. Míg a 25 és 54 év közöttiek foglalkoztatottsági rátája elérte a 81 százalékot, addig a fiatalkorúak körében (15-24 év) csupán 26,8 százalék volt. A következő hónapokban is folytatódhat a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenése, az év egészében átlagosan 5,9 százalékra eshet a mutató.
A jelenlegi állapot szerint a 6 százalékos munkanélküliségi ráta technikailag közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, ezért minél gyorsabban kell helyet csinálni az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatottaknak - állapította meg Németh Dávid, a K&H Bank Bank Zrt. vezető elemzője.
Az adatok alapján a munkavállalók alkupozíciója erősödik a bértárgyalásokon, azaz nagyobb eséllyel kérhetnek maguknak magasabb fizetést. Ha mindez megvalósul, akkor a dolgozók vásárlóereje növekszik, amely támaszt ad a belső fogyasztásnak - mondta a szakember. A jelenlegi helyzetben a 6 százalékos munkanélküliségi ráta technikailag közel van a teljes foglalkoztatottsághoz, a további javuláshoz lépéseket kell tenni. "A legfontosabb, hogy a közfoglalkoztatottakat minél hamarabb áttereljék az elsődleges munkaerőpiacra. Ha ugyanis nem sikerül őket átirányítani, akkor ez visszafogja a gazdasági növekedést - fogalmazott a K&H Bank szakértője.