Társadalmi egyeztetések nélkül, "pusztán" szakértői anyagok benyújtása után húzták meg a járások határait és döntöttek a járási székhelyekről − állítják a Napi Gazdaság által megkérdezett polgármesterek. Wittinghoff Tamás, Budaörs első embere például elmondta: mindössze egy, a HÉTFA által összeállított anyag készült (HÉTFA Kutatóintézet − gazdaság- és társadalomkutatással foglalkozó magánalapítású intézmény), amelyből azonban Wittinghoff szerint a "törvény lényegi rendelkezései nem derültek ki". Erre a dokumentumra támaszkodva azonban már áprilisban tisztában volt a Pest megyei városvezetés azzal a kormányzati szándékkal, hogy a térségben kialakítandó járásszékhelynek nem Budaörsöt, hanem a feleannyi lakosú Budakeszit szánják. A budaörsiek tiltakoztak ugyan az akkor még körvonalazódó döntés ellen, de ez válasz nélkül maradt.

A járásokról szóló törvény elfogadása után az eredeti tervekhez képest késve bár, de megjelentek a kapcsolódó kormányrendeletek is. Ezek egyike az, amely a járások lehatárolását és a járási székhelyek megnevezését tartalmazta. Ezt − ellentétben a törvénytervezettel − már valóban társadalmi egyeztetésre bocsátották, de a budaörsiek megismételt észrevételeit ismét ignorálták. A kormányrendelet némiképp módosult a korábbi koncepcióhoz képest, így például kikerült belőle Törökbálint (amely az érdi járáshoz került), de új "belépőként" szerepelt Perbál és Tök község. A csaknem 30 ezres Budaörsöt viszont továbbra is a 14 ezres lélekszámú Budakeszi székhelyű járáshoz sorolták − emelte ki Wittinghoff. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelettel szemben már nem lobbizhat a város − summázta a budaörsi polgármester, hozzátéve: a városban élőknek is érthetetlen és indokolatlan a mostani döntés. Ezt az álláspontot több környékbeli település (Törökbálint, Biatorbágy, Herceghalom) képviselő-testülete is osztja, és olyanok is vannak, amelyek nem kívánnának a Budakeszi járásközponthoz tartozni, inkább Budaörssel szeretnének a jövőben együttműködni.

Azt, hogy a városok erős lobbitevékenységet folytattak a nyilvánosságra hozott kormányrendelettel szemben, jól illusztrálja az is, hogy a korábban tervezettnél hárommal több, összesen 18 járásközpont jön létre a jövő évtől az egymillió-kétszázezret meghaladó lélekszámú Pest megyében − lényegében az utolsó utáni pillanatban. (Az utólag a listára kerülő három település Aszód, Nagykőrös és Vecsés.) Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár cáfolta, hogy rosszul járnak azok, akik nem valamelyik járási székhelyen laknak − nem igaz, hogy jövőre akár többórás utazással is járhat bizonyos ügyek elintézése, a területi közigazgatás 2013 végére befejeződő teljes átalakításának célja, hogy egyablakos ügyintézéssel egy helyszínen lehet majd intézni minden, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet. A járásokhoz a polgármesteri hivatal élén dolgozó jegyző bizonyos államigazgatási hatáskörei kerülnek − magyarázta Szabó Erika −, amelyek esetében eddig is célszerűbb lett volna, ha azokat az állam a saját szervezetrendszerén keresztül látja el.