Johannes Hahn regionális politikai biztos szóvivője hétfőn cáfolta, hogy az Európai Bizottság (EB) megszakította volna az uniós támogatások kifizetését Magyarországnak. "Nem szakítottuk meg a kifizetéseket. De, a kohéziós politikai források irányítási rendszerében bekövetkezett alapvető változások - jelesül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakítása és az uniós alapokkal foglalkozó közreműködő szervezeteknek a felelős minisztériumokba való beolvasztása, ami 1-2 ezer szakembert érint - miatt biztosnak kell lennünk abban, hogy az uniós alapok irányításának és ellenőrzésének rendszere megfelelően működik, és rendelkezésre áll a beruházások menedzseléséhez szükséges intézményi kapacitás" - mondta a BruxInfónak Shirin Wheeler, a regionális politikáért felelős biztos szóvivője.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára tegnap jelentette be, hogy az EB azt kérte a magyar kormánytól, április 15. után ne küldjön számlákat. Az EB magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításával kapcsolatos vizsgálata sem a 2007-2013-as források kifizetését, sem pedig a 2014-2020-as pályázati időszak indulását nem befolyásolja - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Mi lesz a munkatársakkal, mitől lesz hatékony az új rendszer?

A Bizottság és a magyar hatóságok között már hosszabb ideje zajlik az egyeztetés a támogatások hazai intézményrendszerének átalakítása kapcsán, a közelmúltban is több levélváltásra került sor, például márciusban, amikor Johannes Hahn biztos írt a magyar illetékeseknek levelet. A magyar sajtóban kiszivárgott, április 16-án kelt bizottsági levél ennek a levélváltásnak egy állomása volt, amiben a regionális politikai főigazgatóság további információkat kért a magyar hatóságoktól az intézményi átszervezés különböző aspektusairól. Az április közepi időpont nem véletlen, hiszen április 15-én lépett hatályba az átszervezésről szóló február 28-i magyar kormányrendelet - ismerteti a Bruxinfo.hu.

Az EB kérdései a közreműködő hatóságok beolvasztása mellett az átszervezés által érintett 1-2 ezer munkatárs helyzetére és feladataira vonatkoztak elsősorban. "Garanciák kellenek arra, hogy nem kerülnek veszélybe az alapok és az adófizetők pénzügyi érdekei. És ami még ennél is fontosabb, hogy a magyar állampolgárok maximálisan profitálhassanak a források hatékony és szabályos elköltéséből. Ezért kértük a magyar hatóságokat arra, hogy adjanak garanciákat az új rendszer működésével kapcsolatban, hogy tiszta legyen a kép a jövendőbeli kifizetéseket illetően" - közölte Shirin Wheeler.

Még nem válaszolt a magyar kormány

A szakportál értesülése szerint az érintett 1-2 ezer szakember április 30-ig kapja meg pontos munkaköri leírását, és a magyar hatóságok ezzel magyarázták, miért nem tudták megadni a Bizottságnak a kért információkat. A magyar kormány a hosszú hetek óta folyó egyeztetések során nem adott mindenre kiterjedő és megnyugtató információkat, amelyekkel eloszlathatta volna az EB aggodalmait.

Ha a kifizetések megszakításáról nincs is szó, erre még sor kerülhet, ha a kormány nem ad biztos garanciákat Brüsszelnek arról, hogy az új rendszerben jó kezekben lesznek a kohéziós alapok, azokat megfelelően menedzselik és ellenőrzik az elköltésüket. "Ha a levélben feltett kérdésekre nem kapunk kielégítő válaszokat, az Európai Bizottság fontolóra veheti a kifizetések megszakítását" - jelentette ki a szóvivő. Ebben az esetben a blokkolás a kifizetések teljes körét érintené.

A felek között ugyanakkor hallgatólagos megállapodás van arról, hogy a nyitott kérdések lezárásáig a magyar hatóságok nem nyújtanak be új fizetési kérelmeket.

A vitás magyar útépítési tenderek miatt is állnak a kifizetések

A kifizetések jelenleg állnak, ennek két oka van. Az egyik, hogy az Európai Bizottságnak jelenleg nincsenek elegendő költségvetési forrásai a tagállamok által benyújtott igénylések kielégítésére. A másik magyarspecifikus probléma, és a kifizetések egy részének tavaly decemberi megszakításával áll összefüggésben - írja a Bruxinfo.hu. A megszakítás (ami formailag nem felfüggesztés) összesen több mint 70 útépítési projektet érinthet, ahol az EB feltételezése szerint az aszfaltozási munkálatok szerződéseinek odaítélésénél szabálytalanságok történtek. A magyar előírások a gyanú szerint diszkriminatív kritériumokat tartalmaztak, amennyiben az útépítés helyétől csak egy meghatározott földrajzi távolságon belül telephellyel rendelkező aszfaltozó üzemek jelentkezhettek a megbízásra. Ezzel a Bizottság érvelése szerint gyakorlatilag kizártak más helyi és külföldi (más uniós tagállamból származó) vállalkozókat, ami diszkriminatívnak számít, és mint ilyen az uniós előírásokba ütközik.

A 444.hu korábbi értesülése szerint a vitatott magyar útépítési tendereken az alábbi cégek - köztük külföldi hátterűek - voltak a kezdeményezettek:
  • Colas - 116 milliárd forint (francia)
  • Közgép - 113 milliárd Ft (magyar)
  • Strabag - 105 milliárd Ft (osztrák)
  • Duna Aszfalt  -102 milliárd Ft (magyar)
  • Swietelsky - 60 milliárd Ft (osztrák)


A kifizetések megszakítása a hét regionális operatív programot és a közlekedési operatív programot érinti. A felek között még tartanak az egyeztetések, és bár korábbi hírek 25 százalékos pénzügyi korrekcióról szóltak, ennek százalékos arányát még messze nem véglegesítették a felek. A vita rendezéséig mindenesetre a kérdéses projekteknél nem fizetheti ki Brüsszel a magyar államkincstárnak a benyújtott számlák egyenértékét - hívta fel a figyelmet a Bruxinfo.hu.